2024. január 27. 16:17 - franyokriszta

Józsefvárosi Hamupipőke – Az üvegcipő

Tengernyi romantikus történet központjában áll egy szerelmi háromszög, pikánsabb esetekben pedig két meglévő pár összetételcseréje sem ritka vezérfonál – a szerelmi négyszögek „főszerepeltetése” azonban ritkább jelenség, hiába van talán még több potenciál ebben a felállásban. Jól tudta ezt Molnár…

Tovább
Szólj hozzá!
2023. április 17. 20:45 - franyokriszta

Ki bűnös, mind bűnhődjék – Szeget szeggel

A büntetés intézményesítése óta igen sokan elmélkedtek már a témában rejlő lehetőségek korlátlanságán. Már a Biblia sem bánt kesztyűs kézzel a vétkezőkkel, Szun-ce is kitartóan morfondírozott azon, hogy már a kisebb bűnt is halálos büntetéssel kéne sújtani, hogy elvegye a kedvet a még nagyobb…

Tovább
Szólj hozzá!
2022. május 20. 16:44 - franyokriszta

A király is csak ember – II. Richárd

William Shakespeare munkásságának évszázadokra rúgó hatása elvitathatatlan: királydrámái révén még a mai napig is a nagy többség úgy ítéli meg a Henriádokban felsorakoztatott uralkodókat, ahogy azt az angol költőzseni megénekelte. A Tudorok és Stuartok házi írója példátlanul elfogult volt a rózsák…

Tovább
Szólj hozzá!
2022. február 27. 19:31 - franyokriszta

Beteljesületlen szerelmek szimbóluma – Sirály

Csehov történeteit olvasva, szereplői teljes mellszélességgel, hangsúlyozottan megélt szenvedésein töprengve önkéntelenül is vágyhatunk abba a régi orosz korba, amikor az embereknek még elképzelése sem volt a kilövő benzin- vagy ingatlanárakról, az adóbevallásról vagy éppen a covidról. Az egymás…

Tovább
Szólj hozzá!
2022. január 29. 08:39 - franyokriszta

Náci Németország, végállomás – Kabaré

Hiába láttam sok-sok éve a Kabaré című filmet, néhány dalbetéten és a varázslatos ruhákon kívül nem hagyott mély nyomott bennem (pedig A három testőr rajongóként Michael York jelenléte is eleve adott jó pár pluszpontot). Akkor azt hittem, úgy vagyok vele, mint nagyon sokan nagyon sok régi filmmel:…

Tovább
Szólj hozzá!
2020. február 25. 07:48 - franyokriszta

Femme fatale from Cári Oroszország – Anna Karenina

A klasszikus orosz drámai regények élvezetéhez kell egyfajta hangulat – na meg türelem –, a történet helyett sokszor az elidegenítő karaktereken, lassacskán csordogáló gondolatfolyamaikon van a hangsúly, és a mai rohanó világban ez a fajta andalgás a nehezen megszerethető szereplőkkel bizony nehezen…

Tovább
Szólj hozzá!
2019. november 14. 08:17 - franyokriszta

Isten, óvd a királynőt! – Audiencia

Bár nekünk, magyaroknak gyakorlatilag szinte semmi közünk hozzájuk, sokan mégis izgatottan követjük a brit királyi család életét: együtt szurkoltunk Vilmosnak és Katalinnak, vártuk Harry és Meghan első gyermekének születését, húzzuk a szánkat Károly láttán, siratjuk még mindig Dianát, és tiszteljük…

Tovább
Szólj hozzá!
2019. október 31. 16:00 - franyokriszta

Habparty-s cudar világ – Mágnás Miska

Bár mindig is kedveltem, a színházzal való eddigi olthatatlannak tűnő szerelmem igaz fellángolása jó 10 évvel ezelőttre datálható – és már akkor is azt hallottam mindenhonnan, hogy a sokáig tetszhalottnak tűnő operett műfajt le kell porolni, vérfrissítéssel, modernizálással újra kell éleszteni, hogy…

Tovább
Szólj hozzá!
2019. április 02. 07:47 - franyokriszta

Az élet nem boldogít – A félkegyelmű

Unokahúgom 17. születésnapjára ajándékképp színházjegyeket vettünk a Víg(Pesti)színházba, A félkegyelműre. Családunk több tagja is megkérdőjelezte épelméjűségünket, miszerint "egy ilyen boldog eseményre tényleg Dosztojevszkij egyik végtelenül vontatott, komoran lélekelemezgető, nem túl felemelő műve…

Tovább
Szólj hozzá!
2019. március 20. 08:01 - franyokriszta

Az ember emberek közt farkas – A dzsungel könyve

Szerény VHS-gyűjteményünk része volt, a nagyméretű képeskönyv pedig ott állomásozott a Csipkerózsika és Aladdin hasonló formátuma között, de A dzsungel könyve – egy-két jelenetet leszámítva – sosem hozott különösebben lázba (és fel sem merült bennem, hogy Kipling igencsak mást vetett papírra, mint…

Tovább
Szólj hozzá!
2019. február 22. 07:57 - franyokriszta

Kis ember nagy bajusszal – A diktátor

Lehet-e nevetni világtragédiákon? Szabad-e viccet csinálni az olyan borzalmakból, mint a háború vagy egy nép koncentrált kiirtására tett kísérlet? Talán ha kikarikírozzuk a múlt véres, megdöbbentő részeit, könnyebben megérthető, hogy egy fanatikus elme őrült ötletéből hogyan születhet bármikor…

Tovább
Szólj hozzá!
2019. február 01. 10:56 - franyokriszta

Körhintával a túlvilágra – Liliom

Ha magyar szerzőkről van szó, akkor Molnár Ferenc biztosan az "örök kedvenc alkotók" klubjának kikezdhetetlen, állandó tagja: szinte nincs színház, amelyik legalább ötévente ne nyúlna egy Molnár-darabhoz, és a feldolgozások műfaji sajátosságait tekintve is egyre bővül a paletta. Nem véletlen, hiszen…

Tovább
Szólj hozzá!
2018. október 25. 08:07 - franyokriszta

Titkos szobák szerelme – Egy éj a Paradicsomban

Ahogy egy könyvnél is a borítója hívja fel magára először a figyelmet a könyvesboltban, úgy a színházi előadások kapcsán is könnyen felébredhet az érdeklődés a fotók alapján. Az Egy éj a Paradicsom esetében is először a színektől harsogó, vidám színpadképek ötlöttek a szemembe, és bár nem vagyok egy…

Tovább
Szólj hozzá!
2018. április 17. 07:58 - franyokriszta

Kínpadra vont lelkiismeret – Bűn és bűnhődés

Dosztojevszkij műveivel nem vagyunk kebelbarátok, inkább csak az olyan Facebook-ismerősökre hasonlítunk, akik egy formális üzenettel megemlékeznek a másik szülinapjáról, és többet nem is szólnak egymáshoz egész évben. Ami azért is furcsa, mert alapvetően nagyon szeretem az orosz klasszikusokat, és…

Tovább
Szólj hozzá!
2018. január 23. 08:11 - franyokriszta

Tolsztoj.rar – Háború és béke

Még az irodalom fakultáció kevésbé izgalmas pillanatiban vette be magát az agyamba a gondolat, hogy a szappanoperák valójában az orosz klasszikusokat „nyúlják”: itt is mindenki szerelmes valakibe, aki soha nem lehet az övé, vagy ha mégis, gyorsan el is veszíti, mindenki egy hatalmas család tagja, és…

Tovább
Szólj hozzá!
2018. január 08. 08:32 - franyokriszta

Cupido kiruccan Navarrába – Lóvátett lovagok

Shakespeare méltatlanul háttérbe szoruló drámai komédiájával vagy komikus drámájával akkor találkoztam először, mikor végleg beleszerettem Kenneth Branagh-ba. Bár az újonnan Poirot felé kacsingató színész-rendező azóta sem viszonozta érzéseimet (vagy csak nagyon jól titkolja!), a Lóvátett lovagok…

Tovább
Szólj hozzá!
2017. november 08. 13:19 - franyokriszta

Einstand, tesó! – A Pál utcai fiúk

Az én időmben még nem volt kérdés, hogy a kötelező olvasmányt tényleg elolvassuk – vagy legalábbis elkezdjük. De azt sosem értettem, hogyan lehet a „egész jó” kategóriában a Légy jó mindhalálig és A Pál utcai fiúk, míg az Egri csillagokat vagy A kőszívű ember fiait rendre feladták az ismerőseim.…

Tovább
Szólj hozzá!
2017. január 15. 17:05 - franyokriszta

Mert kell egy hely, ahol újra gyerek lehetsz - A padlás

Ha emlékezetem nem csal, pesti színházi élményeim első állomása a Padlás volt – nem mostanában volt, még Kaszás Attila játszotta Rádit… Azóta eltelt jó pár év, a cédét rongyosra hallgattam, a felvételt is megnéztem pár tucatszor, élőben viszont nem láttam újra a darabot. Egészen mostanáig. És…

Tovább
Szólj hozzá!
2015. január 10. 10:52 - franyokriszta

Mester és Margarita

Irodalomfakultációs élményeim egyik legszövevényesebb, legmisztikusabb regénye volt Bulgakov Mester és Margaritája, a maga csupasz groteszkségével és egymásba fonódó teljesen más stlíusszagú szálaival egyetemben. Már magának a sztorinak a kitalálását is bátor és őrült vállalkozásnak tartottam, de…

Tovább
Szólj hozzá!
2013. június 13. 22:05 - franyokriszta

Átutazók

Itt élünk egymás mellett, szinte karnyújtásnyira a másiktól, a betondzsungelek közepén. Ha összefutunk a folyosón, odaköszönünk a másiknak, ha egyszerre szállunk be a liftbe, lefutjuk a szokásos Hogy vagy?-Hogy vagy? sablonmondatokat. De vajon mit tudunk a szomszédjainkról? És egyáltalán: akarunk-e…

Tovább
Szólj hozzá!
2013. április 08. 18:34 - franyokriszta

Hegedűs a háztetőn

Ha zsidó musicalről van szó, akkor mindenkinek a Hegedűs a háztetőn ugrik be először. Még ha nem is láttuk a legendás filmet, nem is ismerjük töviről hegyire a történetet, akkor is hallott már mindenki Anatevkáról, és mindenki tudja, hogy ha fáj, ha bánt az élet, akkor csak igyál, és elszáll a gond.…

Tovább
Szólj hozzá!
2012. december 10. 23:25 - franyokriszta

A zöld kilences

A Vígszínház napokban bemutatott darabja 1909-be, Budapestre röpíti vissza a nézőket. A kuplékat időző dalokkal tarkított (és néhány üresjárattal is rendelkező) műben látszólag sok szálon fut a történet, ám előbb-utóbb ezek a szálak mind összefonódnak, nagy nevetések közepette.

Tovább
Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása