Ha zsidó musicalről van szó, akkor mindenkinek a Hegedűs a háztetőn ugrik be először. Még ha nem is láttuk a legendás filmet, nem is ismerjük töviről hegyire a történetet, akkor is hallott már mindenki Anatevkáról, és mindenki tudja, hogy ha fáj, ha bánt az élet, akkor csak igyál, és elszáll a gond. A Vígszínház már évekkel ezelőtt bemutatta a történet színpadi változatát, hosszú várakozás után végre sikerült is eljutnom rá.

A XX. század elején járunk, a hagyományokat végletekig tisztelő zsidók és oroszok lakta Anatevkában. Már hallani híreket kitelepítésekről, pogromokról, de a szegény tejesembernek, Tevjének egy problémája van: hogyan házasítsa ki öt lányát? Úgy tűnik, rámosolyog a szerencse: legidősebb lányát, Cejtelt a gazdag özvegy mészáros, Lazar Wolf (Borbiczki Ferenc) szeretné feleségül venni. A férfiak megkötik az alkut, ám közbelép egy másik kérő. A szegény szabó, Mótel Kamzolj ugyanis régóta Cejtel szerelme, titokban már el is jegyezték egymást (ami házasságközvetítő és atyai beleegyezés híján egyenlő a botránnyal!). Tevje végül a szívére hallgat, lányát a szabóhoz adja, még ha füllentenie is kell feleségének, Goldénak egy álmot halott nagymamával és a dühös özvegy, Fruma Sára (Pápai Erika) szellemével fűszerezve, és konfrontálódnia is kell emiatt Lazar Wolffal. Aztán második leánya, Hódel is a szabálytalan jegyesség formáját választja: a hozzájuk költözött, hagyománytörő, revolucionista gondolatoktól fűtött Percsik diákhoz szeretne hozzámenni. Itt már nagyobb gondban van Tevje, hiszen Percsiket marxista érzései Kijevbe, a forradalmi hangulatba szólítják, de végül erre a nászra is megadja a kierőszakolt áldását. Azonban Percsiket később letartóztatják, és Hódel követi őt Szibériába. A pontot az i-re a harmadik lány, Chava teszi fel, ő ugyanis egy oroszba, Fegykába szeret bele. Ezt a házasságot már nem engedélyezi Tevje, így Chava otthonról elszökve, pópa előtt megy férjhez. Tevje ettől összeomlik, és megtagadja a lányát. Az antiszemitizmus hulláma eléri Anatevkát is, a helyi zsidóknak három napjuk van, hogy összecsomagolják az életüket, és örökre elhagyják lakhelyüket. Ebben a helyzetben mindenki elfelejti korábbi haragját, családok, barátok jönnek össze újra, utoljára, hogy eltölthessenek még együtt pár órát, mielőtt szétszóródnak a világban.

Hegedűs D. Gézára ráöntötték Tevje szerepét. Szeretetteljes, szívmelengető, folyton dörmögő, bölcselkedő tejesember, aki ugyan már megszokta a csapásokat, azért mindig igyekszik dialógusba bocsátkozni az Úrral, hogy kicsikarhasson már maguknak valami jót. Bár a hagyományok irányítják az életét, lányai boldogságáért, ha nem is könnyen, de félreteszi az írás és a szokás útmutatásait. A darab egyik legfájdalmasabb pontja, mikor megtagadja Chavát.

Hegedűs D. méltó párja Halász Judit Golde szerepében. Tyúkanyó háziasszony, akinek jól felvágták a nyelvét. Keménykézzel vezeti a háztartást, férje se nagyon mer ellentmondani neki. Elbizonytalanítani csak a furcsa álmok és az érzelemkitörések tudják. Jól ismeri a szeretteit, tudja, kit mi bánt, és igyekszik mindenkinek testi-lelki támaszt nyújtani, sikerül is neki.

Az első lány, Cejtel szerepében Járó Zsuzsa volt látható. Legidősebbként ő van a legnehezebb helyzetben, ha meg akarja törni a hagyományt, húgai már könnyebben ráléphetnek az általa kitaposott útra. Ennél fogva visszafogottabb, félénkebb is, nehezebben gyűjti össze a bátorságát, hogy az apja elé álljon Mótellel.

Zsák meg a foltja, ami a Cejtel-Mótel kettőst illeti, utóbbit Józan László alakította. A nagyszívű, dolgos, de kis szerencsétlen, hangos szótól összerezzenő szabólegény, aki két dolgot idealizál az életben: Cejtelt és a varrógépet. Bár régóta szerelmes a lányba, nem nagyon mer érte Tevje elé állni, és mikor mégis elnyeri a kezét, azt is csodaként fogja fel.

A másodszülött Hódel szerepében Majsai-Nyilas Tünde volt látható. Hódel karaktere nem igazán bontakozott ki a szemünk előtt, egy szerelmes, a párjáért bármire képes fiatal lány, aki még Szibériába is követi Percsiket, még ha ez azzal is jár, hogy valószínűleg soha többé nem látja a családját.

A forradalmár Percsik diákot Szőcs Artur alakította, meglehetősen enerváltan. A cinikus férfinak csak a változás jár a fejében, az érzelmeire mindig Hódelnek kell felhívnia a figyelmét, nem tart a botránytól, sőt, keresi azt. Ahogy jött, úgy ment: szinte észrevétlenül.

A kitagadás sorsára jutó Chavát Bata Éva játszotta. Nővéreinél sokkal életrevalóbb, ha kell, füllent, ha kell, elcicázik Fegykával. Cejtel és Hódel sikere felbátorítja, ám nem számol azzal, hogy apja képtelen lenne befogadni a családjába egy gój fiút. Végül a szerelmet választja, a kitagadást viszont nagyon nehezen viseli, nagy szerencséjére a darab végére azonban mégis megbocsát neki Tevje. Az orosz Fegykát alakító Sarádi Zsoltnak nem volt sok szerepe, szépen szólózott, jól hozta a beképzelt, magabiztos orosz figuráját.

A két kisebbik lányt, Sprincet és Bjelket Hegedűs Barbara és Andrádi Zsanett játszotta. Hogy róluk többet megtudjunk, ahhoz kellene egy Hegedűs a háztetőn 2., így csak annyi derül ki, hogy két élénk kislány, aki jól szeretne férjhez menni, valamint Zsaki gyönyörűen indította útjára az Anatevka című záródalt.

A falu életét folyton felpezsdítő házasságközvetítőt, Jentét Kútvölgyi Erzsébet alakította. Körülötte folyton nyüzsög az élet, mindenhol ott van, mindenről tud, fizetséget nem kér, de elvár, ellentmondást pedig nem tűr. Stimmt? Stimmt! Valamint Tevje kreált álmában ő hozza a harminc éve halott Cejtel nagymama szellemét, brilliánsan.

A Hegedűs a háztetőn az a fajta klasszikus, amin lehet sírni-szomorkodni, el lehet rajta gondolkodni, és rengeteget lehet rajta nevetni. A Víg beszédes díszleteiben (például a felborított házikóban) gyönyörködni is lehet, a meseszép zene pedig mindenkit magával ragad. Hiszen valahol mi is csak hegedűsök vagyunk a háztetőn!