Mindig is irigyeltem Irinát, Mását és Olgát, hogy az unatkozáson és az álmodozáson kívül gyakorlatilag az ég egy adta világon semmi dolguk sincsen. Vagy inkább szántam őket, főleg azért, hogy ezen a semmittevésen képtelenek változtatni. Se a Csehov-összes lapjain, se a Nemzeti Színpadán.  

Valós eseményeken alapuló, népmesei és szürreális elemekkel bővített, dalolós sírva-nevetős magyar szocialista-gulag sztorit 3 óra 50 perces játszási idővel és rengeteg szerepelő szereplővel színpadra állítani csak maximális felkészültséggel és lebilincselő erővel szabad. Ahogy a Nemzeti is tette a…

Úgy tűnik, manapság Hamletet csak úgy lehet színre vinni, ha a rendezésben van valami kis (vagy éppen nagy) csavar. Míg a Krétakör három férfi színésszel játssza el a közismert történetet, addig a Nemzeti Színházban megfordul a tér, helyet cserél néző és színész. A nézőtér székei, erkélyei fekete…