2022. május 20. 16:44 - franyokriszta

A király is csak ember – II. Richárd

ii_richard_ea_01_domolky_daniel_print_003_rb_1000x800.jpgWilliam Shakespeare munkásságának évszázadokra rúgó hatása elvitathatatlan: királydrámái révén még a mai napig is a nagy többség úgy ítéli meg a Henriádokban felsorakoztatott uralkodókat, ahogy azt az angol költőzseni megénekelte. A Tudorok és Stuartok házi írója példátlanul elfogult volt a rózsák háborújában megmártózó alakokkal, III. Richárd járt leginkább pórul, aki még mindig képtelen megszabadulni a púpos, vérszomjas és gátlástalan trónbitorló képétől, de számozás szerinti elődje, II. Richárd sem jött ki olyan jól abból, hogy Shakespeare a pennája hegyére tűzte az alakját. Ami azonban III. Eduárd unokájának pech, az az olvasóknak és színházi nézőknek élmény: a II. Richárd felsoroltatja minden királydráma mesterfogását, míg demisztifikál egy felkent, koronás főt.

ii_richard_ea_01_domolky_daniel_print_004_rb_1000x800.jpgA történet II. Richárd utolsó királyi éveiben veszi fel a fonalat, keretes szerkezetbe zárva a címszereplő drámáját, mikor is börtönéből emlékszik vissza a bukását végképp kiváltó folyamat első momentumára: egy életre-halálra menő párbajt illetően az utolsó pillanatban megmásítja döntését, és a két küzdeni vágyó felet, Thomas Mowbray-t (Orosz Ákos) és unokatestvérét, Henrik Bollingbroke-ot hosszabb és még hosszabb száműzetésre ítéli. A hízelkedőkből és talpnyalókból álló udvara egyre inkább kiszorítja a becsületes és gerinces tagokat köreiből, és korábban ugyan csak rebesgették, hogy a király keze sem tiszta, most láthatjuk is, ahogy a nimbusza megőrzéséért és a vagyona gyarapításáért Richárd megöleti egyre fogyatkozó nagybátyjai sorából John of Gauntot. Ekkor azonban eltaktikázza magát: az elhunyt Lancaster herceg teljes vagyonát elkobozza, birtokait csatlósai között osztja fel, és ezzel gyakorlatilag kisemmizi a száműzetés hat évét lassacskán pergető Henriket. A pénz az írországi „rendcsinálásra” kellett, de alig hajózik ki a hadseregével Richárd, Henrik máris megjelenik Angliában, nem elenyésző haderővel a háta mögött, hogy jogos jussát követelje vissza a távollévő királytól.ii_richard_ea_01_domolky_daniel_print_014_rb_1000x800.jpg Anglia azonban, jó szokásához híven már amúgy is forrongott, a királyi adók egyre túlzóbb mértéke és a részrehajlás szaporodó jelei miatt pedig Henrik serege minden lépésével egyre tovább hízik, de nem mellesleg kapóra jön az az álhír is, miszerint a gyermektelen Richárd meghalt. Hamar kiderül, hogy Richárd elkötelezett barátai és rokonai közül a nagy többség ragaszkodik annyira az életéhez, hogy fordítson egyet a köpönyegén, aki meg mégis kitartana a király mellett, de szerencsétlenségére Henrikék útjába kerül, nem számíthat kegyelemre. Mire Richárd visszatér a bús Albionba, már csak maréknyi híve maradt, és a politikai nyomás addig őrölgeti, míg lemond a koronájáról kuzinja javára, aki így IV. Henrik néven lép trónra – és tudja, hogy addig nem lehet nyugta, míg a másik király él, így egy gyomorba öklöző jelenet erejéig visszatérünk oda, ahonnan indultunk: Richárd börtönébe.

richard.jpgA címszerepben Vecsei H. Miklós mutatta meg, hogyan zuhanhat egy isteni kegy által választott, mindenek felett álló személyiség olyan mélyre, hogy végül az egy híve fojtja meg, miután lerongyolódva, mezítláb küzd a zene formájában jelentkező őrülettel. Nárcisztikus, szeszélyes Richárdja az első jelenetekben még egy elkényeztetett, gyerekesen csapongó, mégis szeretnivaló és szeretetre, elismerésre vágyó fiatalember, de amint száműzi a párbajozni kész feleket, máris átfordul zsarnokká, aki egy paintball-meccs hevében már erkölcsi iránytűvel is szolgáló rokona halálát siettetné (később már tevőlegesen is). Láthatjuk a hízelkedők körében pöffeszkedni, de annyi sötét színt nem vonultathat fel, hogy megértsük, miért fordított neki ilyen könnyen hátat egy teljes nép. Pedig épp ez történt: a korlátlan hatalom révén egy tiszta lélekkel induló uralkodó kegyetlen zsarnokká aljasodott. A drámai, legyőzött királyi vonal viszont újra hangsúlyosabbá válik, nem egyszer megesik a szívünk ezen a királyon, aki kénytelen azzal szembesülni, hogy végeredményben mégiscsak ember, isteni kiválasztottság ide vagy oda, a koronáját akkor is elvehetik. A bukott uralkodó monológjaiban remekül elegyíti az önsajnálatot a felismerés megrázó erejével, a patikamérlegen kimért cinizmus az egész előadás során oldja a Richárd jelleméből áradó feszültségkeltő, sötét ködöt.

henrik.jpgTökéletes ellenpárja ennek a Richárdnak Henrik Bollingbroke, akit ifj. Vidnyányszky Attila keltett életre. Tisztességes, királyhű nemes, akit némi vegytiszta barátság is fűz az uralkodóhoz, nem törleszkedik, de nem is hőzöng, még akkor sem, mikor uralkodója száműzetéssel sújtja – ha nem is érzi teljesen igazságosnak, elfogadja, hiszen a királya szava szent. Ezzel a képzettel csak akkor számol le, mikor mindenéből kiforgatják, ellehetetlenítik a családfa lancasteri ágát, és mindezt azért, mert a király megteheti, csatlósai még biztatják is. Henrik végig őszintén vallja, hogy csak az örökségéért küzd, nem a trónra tör, és el is hisszük neki a tiszta szándékot, látjuk is, ahogy térdet hajt, megalázkodik a már vert Richárd előtt. Vidnyánszky úgy húzza fel a karaktert, hogy őt láthatjuk hősnek, igazságosan ítélkezik, még ha halált is kiált, és megvan benne a megbocsátás csodás képessége is. De végül csak elejti azt a célzást, ami azt sejteti, hogy ez a büszke, nemes lélek is ugyanolyan despotává válhat az aranykorona súlya alatt, mint az elődje.

iii_richard.jpgMivel a két unokatestvér viszálya ágyazott meg az Angliát ezt követően több évtizednyi belháborúba taszító, és a népesség jelentős részét kiirtó rózsák háborújának, amelyben Lancasterek és Yorkok kitartóan és változó szerencsével ölték egymást, ide-oda sodródó, érdek vezérelt, haszonleső nagy családok által megtámogatva, különösen jó csavar, hogy a darab egyik kissé túlzóan erős és még a modernizálás ellenére is kor- és stílusidegen eszközöket felvonultató, Hairből kölcsönzött jelenetének végkifejleteként egy másik Shakespeare-műből kiemelt részlettel III. Richárd is felbukkan a színen, akivel lezárult a fent említett háború. Józan László (aki amúgy a köpönyegforgatásból jól kijövő Bagot szerepét viszi „főműsoridőben”) púposan, bicegve, szuggesztív erővel adhatja át a „York napsütése” nagymonológ fontos töredékét, előrevetítve, hová fog fajulni ez a rokonok közötti civódás.

gaunt.jpgAz előadás egyik kiemelkedő jelenete Gaunt halála, köszönhetően Karácsonyi Zoltán játékának is. Egy megtört férfit kapunk személyében, aki a királyi tanácsban kénytelen fia száműzetésére szavazni, ha életben akarja tartani őt, még azon az áron is, hogy tudja, ő már nem éri meg a visszatértét. A halálos ágyán viszont a becsontosodott udvaronc már minden mindegy alapon mer tükröt tartani a valóságtól elrugaszkodott, morális akadályokat egyre kevesebb szívbajjal megkerülő király elé. Elsőként rántja le a koronás főt a szentségtelenített igazság földjére, és jövőt is mond, megmutatja a sivárrá, vérmocskossá váló Angliát, amelyet egy zsarnok hozhat el a népnek. Utolsó erejét is összeszedve, magából kifordulva küzd azért, hogy felnyissa Richárd szemét, hiába tudja, hogy pár pillanat múlva meggyilkolják, majd hűlő teste felett szotyolázva készül fel a király és belső köre az ír hadjáratra, a válogatott focimeccsét nézve.

ii_richard_ea_01_domolky_daniel_print_005_rb_1000x800.jpgDarabtemetést láttunk, a következő évadban már nem tér vissza a II. Richárd a Vígszínház repertoárjára, a Pesti Színház deszkáira, a steril üzembelsőt, húsfeldolgozót megidéző díszletek közé. A Henriádok sora egyelőre nem folytatódik, de a II. Richárd remélhetőleg hosszabb távon már megágyazott utódainak, és ugyanilyen merészen újszerű, az eredeti alapanyagot mégis tisztelő megközelítéssel, a szerepet kívül-belül magukra öltő színészekkel talán láthatjuk még, hogyan vándorolt tova a korona beképzelt tivornyázók, szelíd báránykák és vérszagért hörgő Plantagenet-fejeken addig, míg Bosworth sáros talaján egy bokor alatt végezte, mígnem érte nyúlt az első Tudor király.

Fotók: Vígszínház
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://esszineszbenne.blog.hu/api/trackback/id/tr7117835219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása