Életünk során legalább egyszer már mind keveredtünk abba a kellemetlen szituációba, mikor valami zártabb közösségi területen, tétlen várakozás közben akaratunk ellenére beszélgetést kezdeményezett velünk egy idegen: vonatkupéban, orvosi rendelő várótermében, a dugóban vánszorgó buszon… Egyesek pár…

A horror és thriller műfaja nem feltétlenül megszokott elem a világot jelentő deszkákon, és ezt a hozzám hasonló ízlésű emberek talán annyira nem is fájlalták eddig (az olyanok, akik gondosan kerülik a paranormális jelenségekkel megáldott történeteket, de ha mégis belefutnak akárcsak pár…

A színház ősrégi műfaj, mind emlékszünk (remélhetőleg) iskolai tanulmányainkból az ókori görög színjátszásról szóló leckékre, és bár kritikusai és ellenzői számtalanszor temették már, például a filmek megjelenése idején, mégis mindig bebizonyította, hogy képes megújulni – legutóbb például a…

Trükkös kis műfaj a krimi: minden esetben elhiteti velünk röpke időre, hogy akár mi is lehetnénk magánnyomozók, majd aztán ugyanezzel a lendülettel ébreszt rá, hogy ugyan, dehogy, hisz végig tévúton jártunk – mert egy jó krimi bűntényét szinte sosem tudjuk megfejteni. Hiába vezeti le a megoldáshoz…

Az első Agatha Christie-jére mindenki emlékszik: én gimnázium első nyarán „fertőződtem meg”, miután megtetszett a Holttest a könyvtárszobában borítója, majd mikor kiderült, hogy nagyszüleimnek egész gyűjteménye van az írónőtől, menthetetlenné váltam. A három abszolút tökély, a Gyilkosság az…

Megkockáztatom, hogy nincs olyan ember, aki egy Agatha Christie vagy követői regényének olvasása közben, egy bűnügyi sorozatot nézve vagy a bulvárlapok krimirovatában mazsolázva ne vágyott volna legalább pár percig arra, hogy megoldjon egy igazi bűntényt. Az interakcióra építő darabok lassan…

Könyvmoly lévén nagyon ritkán mondom azt egy feldolgozásra, legyen az film vagy színházi darab, hogy jobb, mit az eredeti. Most mégis megesett velem.