2022. november 17. 19:18 - franyokriszta

A szerep nem ereszt – Végszó

302565694_5257619684348060_6460239259738410955_n.jpgNem is olyan régen világszintű vita robbant ki színészi körökben a method acting, azaz a beleéléses színésztechnika kapcsán, amelyben a művész olyannyira belebújik az adott szerep bőrébe annak érdekében, hogy megértse annak motivációit és magatartásformáit, hogy közben teljesen feladja önmagát, a magánéletében is a karakter életét éli. A technika nem egyszer ért már tragikus véget, miközben több tucatnyi színészt segített hozzá akár az Oscar-díjához is, de a kérdésre még mindig nem született egységesen alkalmazott válasz: a felvétel/próba/előadás után ott lehet-e hagyni az öltözőben a szerepet, vagy normális, ha lassan hagyjuk, hogy például Blanche DuBois vegye át felettünk az irányítást? A Rózsavölgyi Szalonban látható Végszó kapcsán többek között ez a kérdés is felmerülhet bennünk – de természetesen csak amellett, hogy megkérdezzük magunkat: vajon elégszer és megfelelő módon mutatjuk-e ki az érzelmeinket, azok közül is elsősorban a szeretetet?

79426826_2500250750084981_8931973190314360832_n.jpgA történet egy nem hétköznapi famíliával ismertet meg minket: egy háromgenerációs színészcsalád életének rövid szakaszába tekinthetünk be, ahol az érzelgősség és gyengédség olyan ritkán látott vendégek, hogy a családtagok is csak a keresztneveiken szólítják egymást. Mallory DuPre fiatalkora filmes karrierje után a negyvenes éveiben egy magánéleti bezuhanás miatt a színpadra váltott, és hiába ér el itt is sikereket, csak a pozitív visszajelzést fogadja el, azt viszont hisztérikus megveszekedettséggel követeli. Hogy még nem hullott darabjaira az élete, azt csak a titkáraként működő fiának, Christiannek köszönheti, aki ugyan gyerekszínészként szintén komoly tehetségről tett tanúbizonyságot, mostanra már némileg rejtélyes, nagyrészt viszont igen súlyos okokból semmiképp nem akar visszatérni a szakmához, megelégszik az asszisztensi feladatkörrel. Ezt a cseppet sem állóvizet kavarja fel az első generáció, a legendásból elfeledett színésszé lett Edward betoppanása, akinek sikerült minden vagyonát felélnie, ezért lánya segítségét kéri, akivel soha az életben nem volt felhőtlen a viszonya. 278101556_4856194857823880_1704344530921548855_n.jpgÉpp ezért Mallory simán kitenné az öregúr szűrét, azonban egy jókor jelentkező szívroham felülírja a terveket: apa és lánya kénytelen együtt élni, miközben utóbbi ismét élete egyik legnagyobb alakítására készül: Goneril lesz Shakespeare Lear királyában. Edwardnak bár pihennie kéne, meglátja az utolsó reménysugarat, és lecsap a főszerepre, ezzel is bosszantva Mallory-t. A súrlódások így már mindennaposak, a konfliktus rendezése már Christian képességeit is meghaladja, főképp hogy az ő idegeit anyja vele egykorú udvarlójának felbukkanása zilálják egyre inkább széjjel, és az őskáoszon már csak egyetlen ember lát keresztül: az Edward otthoni ápolására kirendelt Alice. Apa és lánya egyre erőszakosabban igyekszik érvényesíteni akaratát mindenki felett, a bemutató napja csak közeleg, Christian szeme pedig lassacskán felnyílik arra, mi hiányzik az életéből – de a sorsnak megvan az a rossz szokása, hogy mindig ilyenkor mutat be egy fintort, és a darab is bizonyítja: a happy end nem mindig garantált.

mallory.jpgA színészválasztás mind az öt szerep esetében telitalálat, de a főszerepet egyértelműen Györgyi Anna Mallory-ja kapja. Az egész élete a színjátszás körül forog, talán már ő maga sem emlékszik arra, kicsoda is ő igazából, mert már csak a harsány, teátrális megnyilvánulásokban tudja létezővé tenni magát. Végtelenül nárcisztikus, egy pillanat alatt bejárja egy érzelmi hullámvasút körút minden pontját, gátlástalanul manipulál, verbálisan csíp, mar, rúg, mindenek fölé helyezi önmagát – és valahol mégis szerethető. Szánandó az élet útvesztőjén át való csetlés-botlása, és neki nem allűrök és presztízs miatt van szüksége állandó titkárra – egyedül tényleg képtelen lenne menedzselni a saját életét, amely tele van bizonytalansággal és a sírig hordozott sérelmekkel. Hiába látjuk többször is szétesni, hol a sajtó, hol a saját ballépései miatt, csak akkor igazán esendő, mikor megpróbálja meghallani, mit súg a szíve – szövegkönyv nélkül.

edward.jpgA színészlegenda Edward DuPrét stílusos módon színészlegenda alakítja: Gálvölgyi János. Remek komikusi vénával indít az elázott, segítségre szoruló nagyöreg felbukkanásával, aki még arra sem emlékszik, hogy hívták az egyik feleségét (mentségére szóljon: volt hét is), és akinek mintha legfőbb életcélja lenne a jelenlétére hiperérzékeny lánya bosszantása. Kényszerű Mallory-nál ragadása ellenére sem akarnak változtatni a viszonyukon, ugyanakkor az unokájával szemben sokkal megértőbb és nyitottabb, csak a jó tanácsokra marad süket, konokul égeti két végén is a gyertyát. A színházról és színészlétről megfogalmazott gondolatai révén pedig mi, nézők is kicsit beleshetünk a titokzatos világot, a színészi létformát határoló függöny mögé.

christian.jpgA két nagy színészhez gond nélkül felnő Csiby Gergely Christian szerepében, aki fiatal kora ellenére a leginkább felnőtt ebben a gyerekesen viselkedő, diszfunkcionális családban. Felmenőivel szemben nem a múltban él, nem is álmodozik, végtelenül praktikus szemlélettel igyekszik átkormányozni a DuPre-család csónakját egyik nap vízéről a másikéra, miközben folyamatosan villámhárítóként tevékenykedik. Az anyja összes rezdülését kívülről fújja, nagyapján is könnyen átlát, mégsem bírja terelgetni őket, miközben állandóan le kell törnie azon törekvéseiket, hogy visszarángassák őt is a színpadra. A Végszó egyben Christian felébredése is: miután újra szembe állítja magát határozott döntése okaival, némi noszogatás hatására észreveszi, hogy már rég szünetelteti a saját életének megélését, és mindazt, amire annyira vágyik, anyja és nagyapja is képtelen megadni neki: a szeretetük kifejezését.

alice1.jpgA nézőkkel együtt kívülről, külső szemlélőket érkezik a történetbe Bajor Lili Alice-e, a kirendelt otthoni szakápoló. Élénk, energikus nő, aki komolyan meg akarja ismerni a betegeit és az életük részeit, és nem is elégszik meg a vérnyomásméréssel és gyógyszeradagolással. Könnyedén megtalálja mindenkivel a hangot, állja a sarat ebben a viharos családi környezetben is, így nem véletlen, hogy rövid idő alatt sokkal többé válik ápolónőnél: Edward batárja, támasza és próbapartnere is lesz, miközben minden családtagnak nyíltan fel meri tenni azokat a kérdéseket, amelyekkel ráirányíthatja a figyelmüket az önmaguk elől is titkolt önzésükre és félelmükre. Hasznos lenne mindünk életébe egy ilyen Alice.

tony.jpgKovács Máténak nagy része van a történet sajátságos elindításában is, de a későbbiekben Tony-ként ismerhetjük meg kicsit jobban. A jóképű ifjú színészpalánta, aki Zs-kategóriás horrorfilmek után csöppen bele úgy az egyik legsúlyosabb Shakespeare-drámába, hogy a színházról sincs túl sok fogalma. Ő az egyik állandó humorforrás, hiszen kora alapján Mallory fia is lehetne, mégis kiskutyalelkesedésű hódolójává válik, mikor véletlenül sikerül elcsábítaniuk egymást a művésznővel, aminek olyan kacagtató következményei lesznek, mint az Edwarddal és Christiannel való elfogadtatása – és ez cseppet sem könnyű feladat!

278353510_4856197654490267_2408223355272259197_n.jpgA Végszó is azt a remek receptet követi, hogy többségében egy pörgő, humoros párbeszédekkel operáló történetnek mutatkozik, amibe előbb csak finoman, szinte észrevehetetlen öltésekkel szőtték bele az elgondolkodtató kérdéseket, majd egy gyomrossal kirántják alólunk a talajt, hogy végül nyújtsanak egy mankót a feltápászkodáshoz. Az érzelmek kifejezését mindenki másképp teszi meg, de az talán sokkal ritkábban jut eszünkbe, hogy mások esetleg élénkebben vagy éppen fojtottabban szeretnék megkapni a szeretetük visszajelzését. A Végszóban túl sok ego szorul össze kicsi térben, fellebbentve, hogy most már talán a diszfunkcionális az átlagos, és bár változni nem mindenki akar, nem is jut rá mindenkinek ideje, a továbblépés, javulás reménye végig ott lebeg a szereplők feje felett, akárcsak az, hogy végre egyszer őszintén, szívből elhangzik a legfontosabb végszó: szeretlek.

Fotók: Rózsavölgyi Szalon
Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://esszineszbenne.blog.hu/api/trackback/id/tr217981042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása