Még az operettekben járatlanoknak is felcsillan a szeme a Marica grófnő melódiát hallva, hiszen kis túlzással minden második nóta sláger. A műfaj kedvelőinek pedig kimondottan nagy öröm volt a Kálmán Imre-darab októberi nagysikerű visszatérése az Operettszínházba.

A történet Erdélyben, a Decsényi-birtokon játszódik, ahol Török Béla álnéven tiszttartóként dolgozik a családi vagyont elherdáló gróf Endrődy-Wittenberg Tasziló, hogy keresetéből tudja majd fedezni húga boldogságát. Nyugalmát azonban megzavarja a sorozatos szerelmi csalódások után hazamenekülő Marica grófnő, aki körül a birtokon is pezseg az élet. A grófnő érkezése leginkább Dragomir Populescu Moritz herceget csigázza fel, hiszen plátói szerelme eljegyzését megírták az újságok is, ezért ő legszívesebben végezne magával. Ám mikor Marica felfedi titkát, hogy a vőlegény Zsupán Kálmán kitalált személy, és a lány ezzel akarja elejét venni az újabb csak a vagyonára vágyó udvarlók rohamának, a herceg mégis az életben maradás mellett dönt. A grófnő lekezelő modora miatt sértett Tasziló viszont véletlenül fültanúja lesz ennek a beszélgetésnek, ezért ráveszi linkóci barátját, gróf Liebenberg Istvánt, hogy bújjon Zsupán bőrébe, és leckéztesse meg a grófnőt. Azonban Tasziló élete is tovább nehezedik, hiszen Maricát elkíséri legjobb barátnője, Liza is, aki Tasziló húga, valamint a tiszttartó és a grófnő kölcsönösen egymásba szeretnek. Bonyodalom bonyodalmat követ, Marica félreérti Tasziló és Liza viszonyát, a férfiban is már csak egy vagyonára pályázó lovagot lát, oda-vissza vérig sértik egymást, ám mielőtt Tasziló távozna a birtokról, megjelenik Bozsena nagynéni, és mindenki lelepleződik, párjára talál, vagy hőssé lép elő.

Bordás Barbara kitűnő választásnak bizonyult Marica szerepére. Ellentmondást nem tűrő, parancsoláshoz szokott nemeskisasszony, aki már nem mer bízni a férfiakban, mégis azonnal feledi korábbi csalódásait az új szerelem reményében. Néha kegyetlenül őszinte, szeszélyes, határozott, sértést nem hagy megtorlatlanul, de azokkal, akiket szeret, kedves, játékos és gondoskodó. Egy szó, mint száz, Barbi ezer színt vonultat fel Maricájában, és emellett még hibátlanul is énekel, és gyönyörűen fest a mesés jelmezekben.

Boncsér Gergely Taszilójába már csúszott némi hiba, az I. felvonásban kissé dekoncentrált volt (ez főleg az énekes részeknél vált érezhetővé), keresgélte még a karaktert (ez pedig a prózai részekben volt tetten érhető). A II-III. felvonásra azonban már magára talált, az évődő-vívódó szerelmes fiatalt is nagyon jól hozta, ám igazán átütő azokban a jelenetekben volt, ahol Maricával vagy Bozsenával kellett veszekednie a vérig sértett, büszke férfinak.

Zsupán Kálmán, alias gróf Liebenberg István hálás táncos-komikus szerepét Kerényi Miklós Máté játszotta. Liebenbergként egy józanabbul gondolkodó, segítőkész aranyifjú, míg a kuruckapitány Zsupán gúnyájában egy nagyhangú, levakarhatatlan udvarló, aki bár látszólag Maricának udvarol, valójában a gróf Lizába szerelmes, és nincs olyan probléma, amit ne tudna egy kis tánccal és dallal megoldani.

Lizát Dancs Annamari alakította. Az ő Lizája egy naiv kislány, aki bálványozza a bátyját, Maricát, és Zsupánt is a rajongásig szereti, ezért is bocsátja meg neki olyan könnyen a kis hazugságát. Segítőkész, és megvan a magához való esze, hiszen ő az első, aki észreveszi Marica és Tasziló szerelmét, és Liebenbergről is már rég sejtette, hogy nem lehet kuruc, csakis pesti fiatalember.

A folyton visszautasított kérőt, Dragomir herceget Faragó András keltette életre, némi behatárolhatatlan akcentussal fűszerezve. Pökhendi nemes, aki hosszú évek óta eleped Maricáért, és különböző öngyilkossági nemeket fest fel, ha nem kaphatja meg a lányt. Bár az ő féltékenysége robbantja ki a legnagyobb konfliktust, mégis az ő segítsége pecsételi meg végül a szerelmesek boldog sorsát.

Bozsena grófnő és mindenese, Kudelka megformálói, Lehoczky Zsuzsa és Dézsy Szabó Gábor csak a darab utolsó felvonásában tűnnek fel, ám nekik ennyi idő is elég egy jópár nyíltszíni tapssal megspékelt emlékezetes alakításhoz. Dézsy mindentudó Kudelkája lépten-nyomon szorult helyzetbe hozza magát, míg Lehoczky bájosan zsörtölődve vesz rá időst, fiatalt, hogy nyissa már ki a szemét, és legyen boldog. Valamint a nagynéni szájából elhangzik egy nagyon bölcs tanítás is: ha egy nő megsért egy férfit, akkor a férfi kérjen bocsánatot!:)

Operett-kedvelőknek a darab kötelező, azoknak pedig, akik ismerkedni szeretnének a műfajjal, szintén nagyszerű választás a Marica grófnő, hiszen ismerős, változatos és gyönyörű dallamok, sodró lendületű táncok, csavaros, humoros történet, szerelem, hazugság, félreértések, boldogság, ez mind-mind a Marica!