A híres Robin Hood-legendát már sokan, sokféle formában feldolgozták, Szomor György és Miklós Tibor musicalként, amit most épp a RaM Colosseumban láthatott a nagyérdemű. A jól ismert történetet megőrizték az alkotók, mégis adtak neki némi modernitást, főleg a dalokban és dalszövegekben. Robinnal együtt térünk vissza Angliába, ahol a kegyetlen Nottinghami bíró vette át az irányítást Richard király távollétében, sanyargatja a népet, kegyetlenkedéssel és megfizethetetlenül magas adókkal egyaránt. A bírónak nagyon megtetszett ez az életforma, ezért esze ágában sincs kifizetni a királyért kért váltságdíjat, és mindent megtesz, hogy elfogassa a bosszút esküdő Robint. Az íjas banditának felcsapó lovag nincs egyedül, először az árvává lett buzgó William áll mellé, majd Little John vezérletével a Sherwood-i erdő népe. Ám hősünk nem várt akadállyal nézhet még szembe: gyerekkori barátjával, Lady Mariannal való találkozásai szerelemre lobbantja mindkét felet, de büszkeségük és makacsságuk megnehezíti kapcsolatuk kibontakozását. A bíró a nép ellenállásának megerősödését tapasztalva sorra gyilkoltatja jobbkezével, Gisborne-nal a falvakat, majd alkut ajánl: elengedi a foglyokat, amennyiben Mariann hozzámegy feleségül (így közelebb kerülhetne a trónhoz), valamint ha Robin feladja magát. Mivel ez a terv is csúfos kudarcba fullad, Nottingham bérgyilkosokat fogad a fogságból visszatérő Richard király ellen, de végül a bérencek sem érnek célt, a halálos sebet kapó William megállítja őket. Richard visszaszerzi trónját, a bíró elmenekül, és bár William halála lesújtja az erdő népét, Robin és Marian összeházasodik, és mint a mesékben, mindenki boldogan él, míg meg nem hal. A darabban nagy hangsúlyt kap a humor is, főleg igaz ez a négy szerzetes, Tuck barát és Little John szerepére.

A fő- és címszerepben a műsorvezető-fenegyerek, Kovács Áron volt látható. Áronon érezni lehetett, hogy elsősorban nem színész, a prózája néhol elég erőltetett volt, mozdulatai pedig túl teátrálisak, de mindezek ellenére egy életszerű, hús-vér Robin Hoodot hozott, aki sokkal inkább volt ember, mint legenda. Ez a Robin Hood érzelmekkel teli, aki gyakran hibát vét, nem egyszer fél, de ezeken felülkerekedve képes mind önmagába, mind a környezetébe hitet és reményt önteni, és így küzdeni a jóért, igazságért, szabadságért. A szólószáma („Félsz”) pedig a darab egyik legszebb dala.

Robin szerelmét, Lady Mariant Andrádi Zsanett alakította. Zsaki Marianja tökéletesen megfelelt a kor várkisasszonyairól kialakított sztereotípiáknak: elkényeztetett és akaratos, aki hozzá van szokva, hogy minden úgy van, ahogy ő akarja. Ezt a világot zavarja meg Robin feltűnése, akit kezdetben gyávának tart, majd később ő is ugyanezzel a félelemmel szembesül. Emellett nagyon határozott és bátor lány is, aki szerelméért bármit megtenne, legyen szó az erdőben egyedül sétálgatásról vagy a Nottinghami bíró lánykérési javaslatára igent mondásról.

A Nottinghami bírót Forgács Péter játszotta. Bár néha kicsit dekoncentráltnak tűnt, összességében Forgács bírója a közutálatnak örvendő főgonosz volt, kegyetlen és gátlástalan, célja eléréséért semmitől nem riadna vissza, akár még felkent királyát is meggyilkoltatná. Jobbkezét, Lord Gisborne-t Gerner Csaba alakította.

Puskás Péter az ifjú William szerepében tűnt fel. Williamje mindenkinek meg akart felelni, szeretetre és elismerésre vágyott, valamint fel akart nőni példaképéhez, Robin Hoodhoz, de ebben eleinte túlbuzgóságából fakadó ügyefogyottsága megakadályozta, ám végül életét adja királyáért. Árvaságra jutásáról szóló szívszorító dala vált az egyik kedvencemmé, Peti gyönyörűen adta elő.

A csalóka nevű Little John-t Hajdú ’Steve’ István játszotta. A csavargók vezéreként vigyázott az összes bujdosóra, és az ő védelmükért még Robintól is elfordult, de végül jobbik eszére hallgatva mégis kiáll barátja mellett. Little John figurája az egyik legviccesebb karakter a darabban, ehhez remekül társult Hajdú Steve humora.

Ebben a humorban kiváló partnere volt a Tuck barát szerepében megjelenő Gesztesi Károly, aki még híres szinkronszerepét, Shreket is megidézte egy párbeszéd erejéig. Az italt nem megvető barát készségesen az igazság, azaz Robinék pártjára állt, amennyiben a csavargók nem fenyegetik a szeretett borkészletét, mert akkor félreteszi hivatásából fakadó békeszeretetét!

Bár az előadásról távozva nem éppen az marad meg az ember lányában, amit általában a Robin Hood-történetektől elvárnak (az igazság és jóság feltétlen keresése és egyéb pátoszos gondolatok), hanem hogy cirka két órán keresztül hányszor görnyedt össze a nevetéstől, ez mégiscsak a legendás bandita meséje, gyönyörű kelta és némi populáris muzsikával fűszerezve.