Mint oly sokaknak, az én gyerekkoromnak is fontos része volt az Abigél, főleg a könyv, de a tévéfilmet is láttam nem egyszer, így hát szinte egyértelmű volt, hogy előbb vagy utóbb a musicalt is látnom kell. A Szépség és Szörnyeteg müncheni turnéja jelentősen megkavarta az előadást, kicsit át lett rendezve a darab eleje, új szereplőket köszönthettünk a darabban, a tánckarban is rengeteg új vagy régi ismerős arc tűnt fel.
A történetet talán mindenki ismeri, a II. világháború alatt a 14 éves kissé elkényeztetett Vitay Georginát édesapja Pestről Árkodra, a Matula leánynevelő intézetbe viszi. Az intézet szigorú légkörét a lányok különféle játékokkal próbálják enyhíteni, ám ezeket Gina nem fogadja el, elárulja osztálytársait, akik kiközösítik. Gina végső kétségbeesésében szökni próbál, ám ezt, úgy tűnik, véletlenül, Kőnig tanár úr megakadályozza. Vitay tábornok lánya próbálkozását megtudva elárulja, miért is kell Ginának Árkodon maradnia: a tábornok a katonai ellenállók oldalára állt, és attól félve, hogy Ginát fegyverként használhatják ellene, biztonságba kell helyeznie. Emiatt, valamint a kertben álló Abigél-kőszobor levelének köszönhetően Gina megszelídül, barátságokat köt osztálytársaival. A békés állapotot Gina szerelme, Kuncz Ferenc feltűnése zavarja meg, aki először meg akarja szöktetni Ginát, majd az iskola igazgatójától, Torma Gedeontól kérné ki a lányt. Ám Feri csaló, ezért Ginának muszáj szöknie, ebben az özvegy Horn Mici és az Abigél-legenda mögött rejtőző Kőnig tanár úr segíti.
Vitay Georgina szerepében
Vágó Betti remekelt. Ginája kellőképp nyafka és elkényeztetett volt, néhol már szinte túl kemény, de tökéletes volt a váltás a dacos kislányból hirtelen felnövő komolyodó nőbe. A hangja káprázatosan szólt, de sajnos mindkét szólójába belecsúszott egy-két ritmikai hiba, nem mindig sikerült megtalálnia a közös hangot Silló karmester úrral. Az apróbb hibák ellenére számomra teljesen kellemes és hiteles volt a játéka, öröm volt nézni és hallgatni.
Gina édesapját
Pálfalvy Attila játszotta. Az első dalba (Árkod lesz a hely) olyan gyorsan és hirtelen esünk bele, hogy addigra még fel se tudtam ocsúdni, viszont a szólója (A háború elveszett) székbeszegezően gyönyörű lett, emellett a prózája is nagyon hatásos volt.
Siménfalvy Ágota alakította Horn Micit, a személyes tragédiái után is élni akaró, boldognak tűnő özvegyet. Remek volt az összhang közte és Kőnig között, humorosan fogta meg a karaktert, és így még meghatóbb volt, mikor a boldog maszk mögül kikacsintott az igazi Horn Mici.
Torma Gedeon igazgató urat Jantyik Csaba játszotta, furcsa és kellemes volt őt egy ilyen szigorú szerepben látni, de a keménysége mellett is szerethető figura volt, érezni lehetett már az elejétől fogva, hogy minden döntésének megvan a komoly oka.
Ugyan csak most állt be Kőnig tanár úr szerepébe
Szabó P. Szilveszter, többekben felmerült, hogy Somogyi Szilárd rendezőnek már a legelején Szilveszterre is gondolnia kellett volna ebben a szerepben. Bár kicsit szájbarágósan sokszor küldték be a színre Kőniget, hogy senkinek ne lehessen komoly kétsége afelől, ki is lehet Abigél, tökéletes ügyetlen, „szentimentális szamarat” kaptunk, szívbemarkolóan szép Tiszta jellemmel, valamint újból megbizonyosodhattunk róla, hogy Szabó P. Szilveszter szinte bármit el tud játszani.
Zsuzsanna testvért
Nádasi Veronika alakította. Végig a lányok mellett állt, segítette őket, ugyanakkor fegyelmezettségével ő is nehezíti kissé az osztály vidám napjait. A hangja a szólójában gyönyörűen szárnyalt, és nagyon szépen játszotta az utolsó jelenetben a higgadtságából kieső, kétségbeesett nőt, majd az arcára volt írva a boldog felismerés, hogy az ő hőse tényleg hős és tényleg az övé.
Kiss Mari
Szendy Szilvi volt, a lányok vezetője, akaratos kis főkolompos, Ginával való duettjében megsemmisítette a partnerét, de emellett jószívű lány is volt egyben, hol segített a társainak, hol a balhét vállalta át. Torma Piroskát, az esetlen barátnőt
Peller Anna játszotta, ő volt a fő humorforrás, ügyetlenségét és visszafogottságát görnyedt tartása is hangsúlyozta. Bánki Annát
Farsang Emese alakította, nagyon őszinte volt a játéka.
Az áruló Kuncz Ferencet
Mészáros Árpád Zsolt játszotta, sok jelenete nem volt, de azokban tökéletes elszánt katona volt, aki a kapott parancsot többre értékelte az emberi kapcsolatoknál.
Összességében egy remek zenével kísért nagyon kis aranyos darabról beszélhetünk, ami ugyan néhol eltér kisebb-nagyobb mértékben az eredeti történettől, de így is kerek egész.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.