Hiába láttam sok-sok éve a Kabaré című filmet, néhány dalbetéten és a varázslatos ruhákon kívül nem hagyott mély nyomott bennem (pedig A három testőr rajongóként Michael York jelenléte is eleve adott jó pár pluszpontot). Akkor azt hittem, úgy vagyok vele, mint nagyon sokan nagyon sok régi filmmel:…

Ahogy egy könyvnél is a borítója hívja fel magára először a figyelmet a könyvesboltban, úgy a színházi előadások kapcsán is könnyen felébredhet az érdeklődés a fotók alapján. Az Egy éj a Paradicsom esetében is először a színektől harsogó, vidám színpadképek ötlöttek a szemembe, és bár nem vagyok egy…

Vannak korszakok, amelyekben az ember szívesen élne: van olyan ismerősöm, aki szíve szerint vikingként fürdene a sörben és az ellenség vérében, mást a rizsporos parókák vonzanak. Én szívesen élnék a két világháború között (is), amire ma csak már úgy emlékszünk vissza, mint a nyugalom évei, egy…