HTML

"...és színész benne minden férfi és nő"

Beszámolók a színház világából, legyen az: kőszínház, szabadtéri színház, független színház, prózai színház, zenés színház, táncszínház, mozgásszínház, alternatív színház, klasszikus színház, repertoárszínház, árnyszínház, fényszínház, kis színház, nagy színház, óriás színház, monoszínház, tömegszínház, vidám színház, szomorú színház… Egy szóval minden, ami színház! Na jó, három szóval…

Facebook

Friss topikok

  • polpetti: Gömöri közepesen rossz. Nem egy nagy tehetség, nem kellene ennyi nyomni, vannak nála sokkal tehets... (2017.06.28. 14:55) Szerelemben ázó szteppcipők - Ének az esőben
  • franyokriszta: @jolankovacs: Kedves Jolán! Én csak ezzel a szereposztással láttam a darabot, ezért csak róluk tud... (2016.03.14. 11:03) Illúzió a türelem – Sybill
  • franyokriszta: A lottó részt. Kicsit öncélúnak, indokolatlanul soknak tartottam az egymás mellett elbeszélés hang... (2015.06.02. 10:47) Sirály

Címkék

Abigél (1) Ábrahám Gabriella (1) Aczél Gergő (2) Adler Judit (1) Adorjáni Bálint (1) Ágoston Katalin (7) Ájlávjú (1) Alföldi Róbert (3) Almási Sándor (1) Álmosd Phaedra (2) Ambruzs Ádám (2) Andrádi Zsanett (2) Andrusko Marcella (1) Angler Balázs (6) Angyalok Amerikában (1) Asiama Evelyn (1) Átrium Film-Színház (2) Átutazók (1) Auksz Éva (3) Az álomkommandó (1) Az ember tragédiája (1) A chicagói hercegnő (1) A folyón túl Itália (1) A hős és a csokoládékatona (1) A kaukázusi krétakör (1) A lepkegyűjtő (1) A mosoly országa (1) A Padlás (1) A Pál utcai fiúk (1) A Szépség és a Szörnyeteg (1) A szív hídjai (1) A végítélet napja (1) A velencei kalmár (1) A zöld kilences (1) A zsidó (1) Bach Kata (2) Bajadér (1) Bajor Lili (1) Bakó Kitti (1) Balikó Tamás (1) Bálint Ádám (4) Balla Eszter (2) Balogh-Barta Viktória (1) Balogh Anna (1) Balogh Bodor Attila (4) Balsai Mónika (1) Bánfalvi Eszter (4) Bán János (1) Barabás Kiss Zoltán (1) Bardóczy Attila (1) Barkóczi Sándor (3) Baronits Gábor (1) Básti Juli (1) Bata Éva (2) Beleznay Endre (1) Belvárosi Színház (2) Benedek Miklós (1) Benkóczy Zoltán (2) Bereczki Zoltán (3) Bertalan Ágnes (1) Billy Elliot (1) Bíró Eszter (1) Blaskó Péter (3) Blénesi Zsolt (1) Bodnár Erika (1) Bohém Casting (1) Boldizsár Tünde (1) Boncsér Gergő (4) Borbás Gabi (3) Borbiczki Ferenc (1) Börcsök Enikő (2) Bordás Barbara (5) Bori Réka (1) Borka Dávid (1) Boronyák Gergely (1) Botos Éva (4) Brasch Bence (4) Broadway felett az ég (1) Buch Tibor (1) Budapesti Nyári Fesztivál (2) Bus István (1) Centrál Színház (12) Chicago (1) Chován Gábor (1) Cigányszerelem (1) Címzett ismeretlen (1) Cirkuszhercegnő (1) Csákányi Eszter (1) Csapó Attila (2) Csárdáskirálynő (1) Cseh Dávid (1) Cseh Judit (3) Csengeri Ottília (5) Csere László (1) Cserna Antal (6) Csiby Gergely (2) Csínom Palkó (1) Csókos asszony (1) Csomós Mari (1) Csonka András (3) Csopotterápia (1) Csorba Jázmin (1) Csőre Gábor (1) Csórics Balázs (1) Csuha Lajos (2) Csuja Gergely (1) Czenner Krisztina (1) Czigány Judit (3) Dancs Annamari (8) Dányi Krisztina (1) Debreczeny Csaba (1) Décsi Zsófia (1) Dévai Balázs (1) Dézsy Szabó Gábor (7) Dobos Judit (1) Dóczy Gabriella (1) Dolhai Attila (7) Domoszlai Sándor (1) Dumaszínház (1) Édes Anna (1) Egri Bálint (1) Egri Kati (1) Egri Márta (1) Egyházi Géza (1) Egyszer élünk avagy a tenger azontúl tűnik semmiségbe (1) Elek Ferenc (1) Elfújta a szél (1) Elisabeth (1) Előd Álmos (1) Elsötétítés (1) Ember Márk (1) Ének az esőben (1) Enyedi Éva (1) Érintések (1) Erkel színház (1) Eszenyi Enikő (1) Esztergályos Cecília (1) És Rómeó és Júlia (1) Fábián Nikolett (1) Facskó Marica (1) Falusi Mariann (1) Fame (1) Faragó András (9) Farkasházi Réka (1) Farkas Dénes (2) Farkas Izsák (1) Farsang Emese (1) Fehér Tibor (4) Fejszés Attila (1) Fekete-Kovács Veronika (1) Fekete Csaba (1) Fekete Ernő (1) Feke Pál (3) Felföldi Anikó (1) Fesztbaum Béla (5) Ficzere Béla (2) Fillár István (1) Fischl Mónika (6) Földes Tamás (4) Földi Ádám (2) Forgács Péter (1) Formán Bálint (1) Frankó Tünde (1) Frányó Andrea (2) Függöny fel! (1) Fullajtár Andrea (1) Füredi Nikolett (1) Gálvölgyi János (1) Gáspár Sándor (2) Gazdag Tibor (1) Géczi Zoltán (1) Gere Orsolya (1) Gergely Katalin (1) Gerner Csaba (1) Gesztesi Károly (1) Geszthy Veronika (1) Getto Márton (1) Ghost (1) Góbi Rita (1) Góbi Rita Dance Company (1) Gőbölös Krisztina (1) Gömöri András Máté (4) Göth Péter (1) Gregor Bernadett (1) Gróf Gréta (1) Gubik Petra (1) Gula Péter (1) Gyabronka József (2) György-Rózsa Sándor (2) Györgyi Anna (1) Gyulai Csaba (1) Gyuriska János (1) Hábermann Lívia (1) Háború és béke (1) Hair (1) Hajduk Károly (1) Hajdu Ádám (1) Hajdú István (1) Hajdú László (1) Hajmeresztő (1) Halálos tavasz (1) Halápi Katinka (1) Halász Judit (2) Hamlet (1) Hamlet.ws (1) Harkányi Endre (1) Három nővér (1) Hartányi Gábor (1) Hassan G. Otero (1) Haumann Péter (1) Hazafit nekünk! (1) Hegedűs a háztetőn (1) Hegedűs Barbara (1) Hegedűs D. Géza (3) Hegyi Barbara (2) Heisz Krisztián (1) Herczeg Adrienn (1) Herczeg Tamás (1) Hernádi Judit (1) Herzl (1) Hevér Gábor (5) Hirtling István (1) Holecskó Orsolya (1) Homonnay Zsolt (5) Horváth Illés (1) Horváth Mónika (1) Horváth Virgil (1) Hujber Ferenc (1) Huszti Péter (2) ifj. Vidnyánszky Attila (1) Igó Éva (3) Illatszertár (1) Illés Zoltán (1) Incze József (1) Isten kontra Alexander (1) Janicsek Péter (2) Jantyik Csaba (6) Janza Kata (5) Járó Zsuzsa (4) Jegercsik Csaba (1) Jenes Kitti (3) Jézus Krisztus Szupersztár (1) Jordán Adél (2) Jövőre Veled Itt! (1) Józan László (3) Józsa Imre (1) Juhász István (1) Juhász Levente (1) Kabai Alex (1) Kádár Szabolcs (4) Kállay Bori (3) Kalmár Magda (1) Kalocsai Zsuzsa (3) Kapitány Dorottya (1) Kapócs Zsóka (1) Karácsonyi Zoltán (4) Karányi Péter (4) Kardos Róbert (2) Karsai J. András (1) Kaszás Gergő (1) Katona József Színház (2) Katona László (2) Kékesi Gábor (2) Kékkovács Mara (3) Kelemen Dániel (1) Kerekes József (1) Kerekes Kristóf (1) Kereki Anna (1) Kerényi Miklós Máté (17) Keresztes Tamás (1) Kern András (1) Király Anna (1) Király Dániel (1) Kisfaludy Zsófia (1) Kiss Dávid (1) Kiss Diána Magdolna (1) Kiss Tivadar (1) Kiss Zoltán (1) Klinga Péter (1) Kocsis Dénes (7) Kocsis Gergely (2) Koldusopera (1) Köllő Babett (1) Komornik András (1) Kopek Janka (1) Kósa Zsolt (1) Koscsisák András (1) Kovács Áron (1) Kovács Gergely (1) Kovács Olivér (1) Kovács Szilárd (1) Kováts Adél (1) Kramer kontra Kramer (1) Krétakör (1) Kulin András (1) Kulka János (7) Kurkó József (1) Kurta Niké (1) Kútvölgyi Erzsébet (1) Laboda Zsanett (1) Ladinek Judit (1) Lajos András (1) Laki Péter (1) László Attila (2) László Zsolt (10) Lázár Balázs (1) Lázár Kati (1) Lear király (1) Lehoczky Zsuzsa (7) Lengyel Tamás (3) Lévai Enikő (1) Lili bárónő (1) Liptai Claudia (1) Lovas Rozi (1) Lóvátett lovagok (1) Lukács Anita (2) Lukács Marcell (1) Lukács Sándor (2) Lukáts Andor (1) Macbeth (1) Madách Színház (4) Magócs Ottó (1) Magyar Attila (3) Magyar Színház (1) Majsai-Nyilas Tünde (2) Makranczi Zalán (6) Makray Gábor (1) Marica grófnő (2) Marie Antoinette (1) Marik Péter (1) Martinovics Dorina (3) Márton András (1) Marton Róbert (2) Maszlay István (1) Mátyássy Bence (4) Ma este megbukunk (1) Medgyesi Mária (1) Medveczky Balázs (2) Melis Gábor (2) Menyasszonytánc (1) Mertz Tibor (1) Mester és Margarita (1) Mészáros András (3) Mészáros Árpád Zsolt (7) Mészáros Gergő (1) Mészáros Máté (2) Mészáros Piroska (1) Mező Zoltán (1) Miklós Marcell (1) Mikroszínpad (1) Mikve (1) Misinszki Csilla (1) Miss Saigon (1) Moksony Milla (1) Molnár Ágnes (1) Molnár Áron (2) Molnár Ervin (1) Molnár Piroska (1) Molnár Szilvia (1) Monori Dominik (1) Monte Cristo grófja (1) Moravszki Enikő (2) Mucsi Zoltán (1) Muri Enikő (2) My Fair Lady (1) Nádasi Veronika (8) Nádas Gábor Dávid (1) Nagy-Kálózy Eszter (2) Nagy Bea (1) Nagy Dániel Viktor (2) Nagy Ervin (2) Nagy Feró (1) Nagy Mari (3) Nagy Sándor (4) Nagy Zsolt (1) Náray Erika (2) Négy meztelen férfi (1) Némedi Árpád (1) Németh Ádám (2) Németh Attila (3) Németh Gábor (1) Németh Kristóf (2) Nemzeti Színház (8) Ódor Kristóf (1) Oláh Tibor (2) Operettszínház (25) Ördögölő Józsiás (1) Orlai Produkciós Iroda (5) Oroszlánok Aquincumban (1) Oszvald Marika (5) Ottlik Ádám (2) Ötvös András (1) Pálfalvy Attila (4) Pálfi Kata (1) Pálmai Anna (2) Pál András (1) Pannon Várszínház (1) Pápai Erika (2) Papp János (4) Pap Kati (1) Pap Vera (1) Parasztopera (1) Parti Nóra (1) Pavlevits Béla (1) Peller Anna (6) Peller Károly (4) Pesti Színház (4) Péterffy Lili (1) Péterfy Bori (2) Péter Kata (3) Péter Richárd (5) Pethes Ágnes (1) Pető Kata (1) Petridisz Hrisztosz (6) Petrik Andrea (1) Petróczi Gábor (1) Pillanatfelvétel (1) Pindroch Csaba (1) Pirgel Dávid (4) Pletykafészek (1) Pokorny Lia (4) Polyák Lilla (3) Polyák Rita (1) Porogi Ádám (1) Prescsák Zita (1) Punk Rock (1) Puskás Péter (1) Putz Attila (1) Rába Roland (2) Rada Bálint (5) Radics Bernadett (1) Radnay Csilla (6) Radnóti Színház (1) Raktárszínház (4) RAM Colosseum (2) Rékai Nándor (1) Rétfalvi Tamás (1) Réti Adrienn (4) Reviczky Gábor (1) Ricse Ricse Beatrice (1) Robin Hood a tolvajok fejedelme (1) Rómeó és Júlia (1) Rózsavölgyi Szalon (1) RS9 Színház (1) Rudolf Péter (3) Sáfrány Emese Aleska (1) Samu Kristóf (1) Sándor Péter (1) Sánta László (1) Sarádi Zsolt (1) Sárkány Zsolt (1) Sárközy-Nagy Ilona (1) Sasvári Sándor (1) Schell Judit (3) Scherer Péter (1) Schmied Zoltán (5) Schneider Zoltán (1) Serbán Attila (4) Seress Zoltán (2) Showszínház (1) Shrek (1) Siménfalvy Ágota (3) Simon Boglárka (3) Simon Kornél (5) Simon Panna Boglárka (4) Sinkó László (1) Sinthavong Zsófia (1) Sipos Imre (1) Sipos Vera (1) Sirály (1) Sodró Eliza (1) Sok hűhó semmiért (1) Söptei Andrea (4) Spinoza Színház (2) SportAréna (1) Stefancsik Annamária (1) Stefanovics Angéla (1) Stohl András (8) Sybill (1) Szabó Dávid (5) Szabó Dóra (2) Szabó Éva (1) Szabó Kimmel Tamás (5) Szabó P. Szilveszter (10) Szabó Vera (1) Szalay Kriszta (1) Szamosi Zsófia (1) Szántó Balázs (1) Száraz Tamás (1) Szarvas József (1) Szatory Dávid (9) Szávai Viktória (1) Szegfű Ildikó (1) Szendy Szilvi (10) Szente Vajk (2) Szentivánéji álom (1) Szentmártoni Norman (1) Szép nyári nap (1) Szerdán tavasz lesz (1) Szerednyey Béla (2) Szerelmes Shakespeare (1) Szerényi László (4) Szervét Tibor (1) Szikszai Rémusz (1) Szilágyi Csenge (5) Szinetár Dóra (2) Szkéné Színház (1) Szőcs Artur (2) Szolnoki Tibor (1) Szomor György (3) Szulák Andrea (4) Takács András (1) Takáts Eszter (1) Tamási Zoltán (1) Tavaszébredés (1) Telegdi Kamilla (1) Telekes Péter (6) Tenki Réka (3) Thália Színház (5) Thália Tanoda (1) Timon Barna (1) Tőkés Nikoletta (1) Tompos Kátya (2) Tonhaizer Tünde (1) Tornyi Ildikó (3) Törőcsik Mari (1) Tóth András (3) Tóth Fanni (1) Tóth Gabi (1) Trecskó Zsófia (1) Trokán Nóra (1) Twist Olivér (1) Udvaros Dorottya (3) Újszínház (1) Ullmann Mónika (1) Úri muri (1) Vadász Zsolt (3) Vágó Betti (3) Vágó Zsuzsi (9) Vámosi Máté László (1) Varga Zsanna (1) Vári-Kovács Péter (4) Varju Kálmán (4) Városmajori Szabadtéri Színpad (1) Vásári Mónika (1) Vecsei H. Miklós (1) Vecsei László (1) Végh Judit (1) Veled Uram! (1) Verebes István (1) Veréb Tamás (2) Vérszipoly (1) Vicces királykisasszony?!? (1) Vidám Színpad (1) Vígszínház (8) Viktória (1) Visnyei Máté (1) Vizi Dávid (3) Vizlendvai Áron (1) Vörös Edit (2) Wunderlich József (3) Zádori Szilárd (4) Zayzon Csaba (1) Znamenák István (2) Zoltán Áron (2) Címkefelhő

Linkek

Hernádi Judit Rajongói Oldal

A párkapcsolatok labirintusa – Ájlávjú

franyokriszta 2018.02.19. 07:54

15124721064981_49.jpgA szerelmet már annyian és olyan sokféleképpen énekelték meg – legyen szó boldog, mindent elsöprő vagy tragikus végkimenetelű esetről –, hogy sokszor azt hihetnénk, nincs már mit mesélni róla. Pedig van, és mennyi minden, hiszen a szerelem az örök téma! Annyi fordulatot vehet egy-egy románc… Hol zsákutcába ütközünk, hol megunjuk a bolyongást a labirintusban, de a szerencsések mindig párban jutnak ki. Nos, a Centrál Színház most arra vállalkozott, hogy a szerelem legtöbb arcát mutassa be.

1512472069714_49.jpgRendhagyó előadás az Ájlávjú, hiszen csak négy színész játssza el a több tucat karaktert, és a jelenetek között a szerelmi témát leszámítva nem nagyon van kapcsolat, mindig új és új emberek életébe csöppenünk bele. Díszletek alig vannak, a jelmezeket bármelyikünk hordhatná, így a színészek szinte csak a zenére és egymásra támaszkodhatnak – na meg a zseniális szövegkönyvre. A két felvonás alatt ugyanis tényleg bejárjuk az elsöprő-félrecsúszó szerelmek minden állomását (bár egy gyerekvárási rész még beleférhetett volna), és közben megdöbbentően sokszor ismerhetünk magunkra és ismerőseinkre. 15124720699228_49.jpgHiszen ott van az első randi a lázas készülődéssel és a kínos hallgatásokkal, a feszített életritmus mellett háttérbe szoruló magánélet, az első szex előtti aggasztó izgalom, majd később a belefásulás, a „már mindenki megházasodott, csak én nem” érzés, szakítások, gyerekek és megőrülő-kicentrifugázott szülők, válás és végül az elkerülhetetlen vég, a halál. A jeleneteket elsöprő humor szövi át, többségük pedig kis túlzással tényleg bármelyikünkkel megeshetne, míg az abszurd pillanatok, a börtönrandi vagy éppen a szexuális vállalásokról kötött szerződés (ami a skandinávoknál már tervben van…), oldják azt az érzést, hogy „Ezek tényleg az én életemet mutatják be?”.

15124720856449_49.jpgA négy színész hol együtt, hol párban, hol egyedül uralja a színpadot, de minden esetben tökéletesen kiegészítik, segítik egymást, és mind megkapják a maguk lehetőségét hol prózában, hol dalban, mikor igazán brillírozhatnak. Vári-Kovács Péter mozis macsódrámája karfacsapkodósan zseniális, Ágoston Katalin szerelemre vágyó, bizakodó teniszcsillaga gyönyörű melódiában nosztalgiáztat mindenkit. Ódor Kristóf Hannibal Lectert idéző rémisztő pszicho-Cupidója igazi bravúr, míg Balogh Anna pártában ragadó koszorúslánya akkorát énekel és olyan átéléssel, hogy sorra koppannak az állak a nézőtér padlóján.

15124721062105_49.jpgBár az előadás jelentő részét a szüntelen, könnyezve nevetés jellemzi a közönség részéről, a második felvonás felétől egy hirtelen jött csavarral a szívbemarkoló, torokszorító három, mérföldkő jellegű életállomáshoz zakatolunk el – és (nem) meglepő módon ezek a legmélyebb, legemlékezetesebb pillanatok. Vári-Kovács Péter régóta házasságban élő, még mindig szerelmes, és erre a tényre rácsodálkozó szólója közben könnyes szemmel irigykedünk, majd Balogh Anna az elhagyott, újrakezdeni vágyó, de erre még képtelen nő minden keserűségét és fájdalmát zúdítja szokatlan formában ránk úgy, hogy nincs, akinek ne esne meg rajta a szíve. Az epilógus előtt pedig még Ágoston Kati és Ódor Kristóf bájos öregecske kettőse villantja fel az özvegyek halk, félénken jelentkező élni vágyás hajtotta utolsó éveit. Három, egymástól nagyon különböző jelenet, amelyek tökéletessé koronázzák ezt a nagyszerű előadást.

15124720860181_49.jpgAz Ájlávjú egyik legnagyobb előnye, hogy nincs olyan felnőtt (vagy már tinédzserkorú?) ember, aki legalább egy hasonló pillanatot ne élt volna át élete során. Azonosulni tehát könnyű, de a humortengernek köszönhetően nem kell semmit sem a szívünkre venni, nyugodtan hihetjük azt, hogy ezek a történetek nem is rólunk szólnak. Az egyetlen dolgunk tehát csak az, hogy érezzük jól magunkat – ez pedig nagyon egyszerű, a Centrál csapata gondoskodik róla!

Címkék: Ájlávjú Centrál Színház Vári-Kovács Péter Ágoston Katalin Balogh Anna Ódor Kristóf

Szólj hozzá!

Tolsztoj.rar – Háború és béke

franyokriszta 2018.01.23. 08:11

01_haboruesbeke_ea_01_domolky_daniel_web_010_rb_1000x800.jpgMég az irodalom fakultáció kevésbé izgalmas pillanatiban vette be magát az agyamba a gondolat, hogy a szappanoperák valójában az orosz klasszikusokat „nyúlják”: itt is mindenki szerelmes valakibe, aki soha nem lehet az övé, vagy ha mégis, gyorsan el is veszíti, mindenki egy hatalmas család tagja, és mindenki végtelenül hosszan tud intrikálni. Csak az a különbség, hogy az orosz klasszikusok szólnak is valamiről.

haboruesbeke_ea_01_domolky_daniel_web_006_rb_1000x800.jpgA Vígszínház nagy fába vágta a fejszéjét a Háború és békével, hiszen egy végtelen sok szálon futó, tetemes műről van szó, így kénytelen sűríteni a történetet – amit nagyon jól old meg! Eltűnik a nézők és a színészek közti láthatatlan fal, a frissen belépő karakterek előbb pár jellemzővel bemutatják magukat, a karként is működő fiatal színészek már a darab elején családfákat osztogatnak és felvázolják a helyzetet, majd a darab közben is folyamatosan mesélik, hogy éppen hol járunk, és mit hagytunk ki. A tömörített Tolsztoj-darabban persze a lényeg megmarad: a napóleoni háborúk idején csöppenünk bele az orosz krémbe, amiben nem minden hozzávaló keveredett el csomómentesen. A vagyonos Bezuhov gróf rajong Napóleonért, de hagyja magát belerángatni egy szerencsétlen házasságba, majd különböző eszmék között ide-oda vergődve válik végleg csalódott emberré. Andrej herceg már eleve egy boldogtalan házasságból startol, és a katonai hírnévről álmodik, de valahogy mindig bukásra van ítélve, sosem élheti meg a tartós boldogságot. haboruesbeke_ea_01_domolky_daniel_web_004_rb_1000x800.jpgNatasa Rosztova pedig kislányból válik lángoló-égető nővé, akinek egy veszte van: a férfi, minél több van belőle. Családok hullanak darabokra, ahogy a franciák egyre nagyobb területeket prédálnak fel Oroszországból, barátok válnak halálos ellenségekké, hogy aztán a csatatéren békét kössenek, fiatal fiúk áldozzák életüket a hazájukért, de ez egyáltalán nem vigasztalja az anyákat. Viszont amilyen jól ment a lényeges elemek kimazsolázása a darab háromnegyedében, olyan összecsapottá válik az előadás vége (bár látványban az a legerősebb rész, ezt elismerem). Az egymáshoz kapcsolódó jeleneteket szemelvények váltják fel, és a szálak elvarratlanok maradnak, nem lehet érteni, ki miért kötött ki a másik mellett – és még az sem egyértelmű, hogy az egyik főszereplő már meg is halt! Még úgyis nehéz letisztítani a végső képet, ha az ember olvasta valamikor a művet – nagy kár érte, mert e nélkül a szépséghiba nélkül tökéletes is lehetne ez a darab!

pierre.jpgKirály Dániel Pierre Bezuhovja egy bumfordi, aranyszívű nagymackó, aki vérprofiként hozza magát egy pillanat alatt kellemetlen helyzetbe, hiszen sosem tudja, hogy mikor kellene megszólalnia, és hogy akkor mit kéne mondania. Kikapós, durva felesége mellett lassan érik igazi férfivá a megalázott férjből, de a barátaiért tűzbe menne. Elveivel való meghasonulása a Dolohovval (Zoltán Áron) való párbaj után kezdődik, de végül szakít a bonapartista énjével, és kisebb-nagyobb vargabetűk után csak beér a maga békés, megtépázott kikötőjébe. Elég kettős karakter: esetlenségéért muszáj imádni, de közben valahogy mégis elidegeníti magától a nézőket.

andrej.jpgWunderlich József Andrej Bolkonszkijként a jellem embere: ígéreteihez a végletekig tartja magát, és nem elsődleges célja, hogy boldog legyen, annál sokkal fontosabb, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Fiatal kora ellenére már megkeseredett, ezen felesége elvesztése és sebesülése sem segít, inkább évekre bebútorozik a jótékony homályba. Csak Natasa felbukkanása téríti vissza az életbe, de végül nem bizonyul elég erősnek apjával szemben, ezért ebben a kis olajágban is csalódnia kell. Sötét hangulata a szomorú véget hordozza végig magában, és semmilyen ékes beszéd, jól felépített érvelés nem tudja feledtetni: ez a férfi a halál jegyese, nem az életé.

natasa.jpgBach Kata Natasa Rosztovája vele szemben a pezsgő, színes, harsogó életszeretet, még akkor is, mikor elválasztják – egyik – szerelmétől. Végigkövethetjük, ahogy cserfes, gondtalan kislányból gyönyörű nővé érik, aki nagy szemekkel csodálkozik rá a világra és arra, hogy ő milyen hatással van rá. Hatalmas szíve van, és ha valakit bezár oda, mindent megtesz egyetlen mosolyáért is. Nem gonoszságból csalja meg Andrejt, hanem egyszerűen még annyi mindent kell megízlelnie az életből, hogy mindenbe belekap, amit felkínál neki a sors. A darab végének megcsonkítása Natasa esetében a legfájóbb: annyi minden várt volna még erre a karakterre, hogy hiába látjuk, milyen erős sziklaként áll Pierre mellett, nem érthetjük meg őt.

hercegek.jpgCseppet sem szerethető karakter Bolkonszkij herceg, de Hevér Gábor a darab legjobbja a szigorú apa szerepében (pedig szoros volt a mezőny, nagyon is!). Hajlíthatatlan férfi, akitől távol állnak az olyan bohém fogalmak, mint a boldogság vagy a kedvesség, kíméletlenül átgázol mindenkit, hiszen megrögzötten követi napi rutinját, aminek része, hogy valakiben öngyilkosságra hajazó gondolatokat ébresszen. Leginkább a lánya életét keseríti meg, mert nem hajlandó látni mások értékeit, ellenben durván megaláz bárkit, ha úgy érzi, így könnyebben éreztetheti, hogy igaza volt. Ez a vasszigor, keserű ember csak egyetlen egyszer törik meg, mikor azt hiszi, elvesztette a fiát – gyönyörű, szívbemarkoló jelenet!

marja.jpgSzilágyi Csenge Marjája a népmese legkisebb királylánya, aki úgy szerette az apját, mint a sót – körömszakadtáig védi és szereti az apját, aki talán nem is méltó egy ilyen tiszta és nemes lélek szeretetére. Mivel a hercegnő bátyjával ellentétben majd' egész életére Kopaszhegyen ragad, apja ridegsége elől a vallásba menekül, így bárkinek hajlandó segítő kezet nyújtani, és még az ellene vétkezőknek is megbocsát. Láthatjuk, ahogy elveszíti a férfiakba vetett reményét Anatole Kuragin (Telekes Péter) hűtlensége miatt, de azt sajnos már nem szemlélhetjük, hogyan találja meg azt a valakit, aki mellett leéli élete hátralévő részét. Hihetetlenül erős alakítás, minden színpadra lépése káprázatos.

liz.jpgÜde színfolt Tornyi Ildikó Lizként: Andrej várandós felesége a moszkvai, pétervári szalonok mintapéldánya, mindenkit ismer, mindenkiről van egy pletykája, önálló gondolatoknak azonban híján van. De ez nem is zavarja, csak az érdekli, hogy mindenkinek mosolyt csaljon az arcára – ennél fogva már önmagában is tragédia, hogy a Bolkonszkij-családba házasodott be. Saját szórakoztatására is, de teljes szívvel-lélekkel segíti Marját Kuraginék látogatásakor, nem rajta múlott, hogy a kiszemelt más ágyában kötött ki. Cserébe viszont egy gyönyörű haláljelenetet kapott.

helene.jpgA Háború és békének nincs egyértelműen negatív szereplője, de nem kérdés, kit lehet a legkönnyebben utálni: Hélénét, a minden tekintetben népszerű Kuragin-lányt, aki ügyes cseleknek köszönhetően Bezuhova grófnévá avanzsál. Kopek Janka megformálásában ez a csinos kis hárpia abban leli örömét, ha tutyi-mutyi férjét alázhatja és sorra csalhatja a nyalka helyi vagányokkal, hogy aztán igazi drama queenhez méltó nagyjeleneteket rendezhessen. Élvhajhászása mögül azonban néha kivillan, hogy ezt  nőt sohasem szerették megfelelően, ezért menekül mindenhez ami csillog, fénylik – és eltakarja a fájdalmát.

napoleon.jpgRemek szerepet kanyarítottak az ifj. Vidnyánszky Attila megformálta Bonaparte Napóleonnak is ebben a verzióban: a francia császár az első felvonásban gyakorlatilag Bezuhov lelkiismerete, egyszerre ördög és angyal pozícióban is csücsül a szereplő vállán (átvitt értelemben), és segíti lerendezni a lelke mélyén vívott háborúkat. Pierre bonapartizmusának végével jelenik meg Napóleon hús-vér valójában, szerintem egy teljesen feleslegesen a végletekig idétlenné tett jelenetben, de szerencsére innen még van visszaút, láthatjuk, hogy még a nagy Bonaparte sem akarta, hogy ennyi ártatlan vére tapadjon az ő kezéhez. De azért gyorsan legyűri a lelkiismeret-furdalását!

karacsonyi_2017_rb_610x610.jpgEgy aprócska, de annál hatásosabb jelenetet kap Karácsonyi Zoltán Platon Karatajevként: a nép fia ízes tájszólással próbálja feléleszteni a fogságba esett Bezuhov életkedvét, miközben olyan bölcsességeket fogalmaz meg a maga egyszerű, de nagyszerű módján, hogy a teológiaprofesszorok tátott szájjal hallgatnák. Beletörődött abba, amit a sors adott neki, és derűsen próbál a jövőbe nézni – amiből azonban neki kevés jut, halálával a remény is komoly sebet kap.

25550261_2120508374838589_4168628573893062216_n.jpgBevallom, kicsit aggódva ültem be a helyemre, nem tudtam elképzelni, hogyan tudnak egy ekkora volumenű történetet kevesebb mint három órában úgy bemutatni, hogy az embernek ne maradjon hiányérzete vagy megválaszolatlanul hagyott kérdése, de a Vígszínház tökéletes keretbe rendezte bele a mozaikdarabokat. A történteket végigkísérő zene felkarolja az eseményeket, de a csenddel is remekül operálnak (elég csak Andrej és Natasa keringőjére gondolnunk). A díszletek egyszerűek és rafináltak, a színészek olyan erőt sugároznak, hogy szinte hipnotizálják a közönséget. Bár a darab lezárásával én nem vagyok maradéktalanul elégedett, a záróképek sokáig fognak villogni a szemem előtt, miközben az internetet bújom a különböző Háború és béke feldolgozások után kutatva!

 

Fotók: Vígszínház, Közönség.hu

Címkék: Vígszínház Telekes Péter Háború és béke Szilágyi Csenge Hevér Gábor Karácsonyi Zoltán Tornyi Ildikó Király Dániel Bach Kata Zoltán Áron Wunderlich József ifj. Vidnyánszky Attila Kopek Janka

Szólj hozzá!

Cupido kiruccan Navarrába – Lóvátett lovagok

franyokriszta 2018.01.08. 08:32

lovatett_lovagok_ea_domolky_daniel_web_009_rb_1000x800.jpgShakespeare méltatlanul háttérbe szoruló drámai komédiájával vagy komikus drámájával akkor találkoztam először, mikor végleg beleszerettem Kenneth Branagh-ba. Bár az újonnan Poirot felé kacsingató színész-rendező azóta sem viszonozta érzéseimet (vagy csak nagyon jól titkolja!), a Lóvátett lovagok megmaradt végtelenül sokszögű szívemnek egyik csücskében – így ujjongva fogadtam, mikor kiderült, a Vígszínház színpadra állítja a szóviccekben fürdőző darabot.

lovatett_lovagok_ea_domolky_daniel_web_035_rb_1000x800.jpgÉs nem is akárhogy! Az alapvetően kissé bonyolult nyelvezetet az újrafordítás nem csonkítja meg, de épp annyira magyarítja, hogy a mai kor emberének is tökéletesen érthető és élvezhető legyen az első pár percnyi beszoktatás után Navarra királyának és kompániájának kalamajkája. E nemes férfiú három hű társával ugyanis megfogadja, hogy három éven keresztül csak a tanulásnak élnek, és minden földi hívságnak, elsősorban az asszonyállatnak (sic!) hátat fordítanak. Kissé despota módon ezt az új módit az egész udvarra rákényszerítik, de persze ebben a pillanatban fut be a francia király követe – történetesen a lánya, három udvarhölgyével. Ferdinándék nagy bajban vannak, mert a lányok bizony csinosak és kacérak, még akkor is, ha a palotába nem tehetik be a lábukat, így pedig elég nehéz az ember fiatal fiának a szigorú elvekhez tartania magát. Egy hihetetlenül humoros hallgatózós jelenetsorban el is bukik a teljes vezérkar, ki-ki megtalálná a párját, ha nem lenne mindenki makacs, komisz és túlérzékeny. lovatett_lovagok_ea_domolky_daniel_web_062_rb_1000x800.jpgMert a tréfás kedvű ifjoncság oda-vissza megvicceli a másik nem jeles képviselőit, aminek vígjátékhoz képest szokatlan módon az lesz a vége, hogy a szerelmek függőben maradnak, és az időnek kell eldöntenie, hogy megérettek-e már a párok arra, hogy egymásnak éljenek. De mivel az egész lekvárt maga Ámor kavarja, reménykedhetünk, hogy az egy évvel később játszódó (és sajnos nem létező) Lóvátett lovagok 2-ben már tényleg a szerelem győzedelmeskedik!

ferdinand.jpgTelekes Péter Ferdinánd királya a karizmatikus vezető: nem kell felemelnie a hangját sem ahhoz, hogy mindenki ösztönösen kövesse a talpraesett, művelt férfiú parancsait. Sőt, uralkodóhoz képest meglepően lágy színeket használ a karakter felvázolásában: Ferdinándja melegszívű, közvetlen, a szerelem csapdájába könnyen belepottyanó, onnan mindenre rácsodálkozó, bájos kisfiú, akiben viaskodik a szív és az ész.

biron.jpgA király jobb keze (és gyakran az esze) Biron gróf, a magyar Kenneth Branagh-ként Wunderlich József varázsolja el pillanatok alatt a teljes közönséget. Ő sokkal nehezebben mond le a földi örömökről, nem véletlen, hogy ő is szegi meg először az esküjét, még ha erről társai nem is tudnak. Gyors észjárásához pergő nyelv társul, így szóviccek lövöldözésében könnyen az első három között végez, ha úgy érzi, sarokba szorítják, kekeckedő kiskakassá változik, de sebzettségében csak előbukkan az érző emberi énje is.

longaville.jpgdumain.jpgA két ifjabb gróf, Longaville és Dumain kevesebb lehetőséget kap a két vezérkarakter mellett, de ezekkel nagyon jól élnek. Előbbi szerepében Medveczky Balázs egy önmarcangoló, idegesebb karakter, akinek nem kenyere a felesleges beszéd, inkább minden dobolva vezeti le feszültségét, míg Csiby Gergely a számára fontosakat kiskutyahűséggel követő, megfelelni vágyó fiatal, aki megkapó szépséggel ábrázolja a szerelmet egy origami virág és lepke párosával.

kiralylany.jpgA keresztnevet nem kapó francia királylány szerepében Szilágyi Csenge látható, aki tökéletes tükörképe Ferdinándnak: természetesen a középpontba lépő, finom mozdulatokkal csapatokat irányító és konfliktusokat elsimító vezéralak. A királlyal szemben azonban nemhogy lemondana az élet szépségeiről, hanem egyenesen habzsolja azokat. Kissé csipkelődő, ironikus, bájos királylány az övé, akit muszáj szeretni.

rosaline.jpgAmi Ferdinándnak Biron, az a királylánynak Rosaline – Bach Kata pedig lubickol a felvágott nyelvű, „fekete” udvarhölgy szerepében. Nincs vágás, amit ne hagyna replika nélkül, ha szabad lélekfelületet lát, azonnal szúr, és pár pillanatra talán el is tudja hitetni a világával, hogy topánkáival belegázolna a neki udvarló férfiak lelkébe – de hamar kibukik a jégkirálynőből is a forróvérű, szeretetre vágyó díva. A saját drámáját azonban nem kerülheti el, és bizony ő is vastagon benne van abban, hogy a történet nem zárul happy enddel.

armado.jpgRemek szerep Don Armado is, Seress Zoltán pedig az előadás egyik legjobbja a hóbortos spanyol bőrében. Latinos temperamentuma amerikai vígjátékokra jellemző szerethető bumfordisággal párosul. Végig két vágy között sodródik: meg akar felelni az istenként tisztelt király parancsainak, de közben minden álma az, hogy legalább néhány órára ölelhesse Julkát (Bajor Lili). Ennek köszönhetően a jelenetei bővelkednek a helyzetkomikumban, szinte sajnálni kell a nevetségesen vergődő főnemest minden egyes összeomlásánál.

bunko.jpgA don „életének megkeserítője” a bölcs bohóc, Bunkó: Karácsonyi Zoltán a minden elvek felett álló, minden pofont benyelő, de tűrő pórnép alakja, aki kissé a szálakat is mozgatja, kavarja, kicsit a nézőkkel is cimborál, és bárkivel szájal, ha szóvicc-párbajra van lehetősége. Ő már előre látja, hogy Ferdinándék kísérlete bukásra van ítélve, nem is akar mást, csak egy kis békét a párjával, de addig számtalan poénon kell átverekednie magát, a mi legnagyobb örömünkre.

pille.jpgAz előadás legkülönlegesebb szerepét azonban Tóth András nyerte, Pilléje ugyanis egyben Ámor földi álcája. Ő nyitja és zárja a történetet, szerelemtől csepegő nyílvesszőivel alapozza meg az eseményeket, „mobil díszletként” cikázik ide-oda elképesztő mimikai kincstárból szemezgetve. Armado apródjaként pedig az eszes támasz, aki minden viharon átvezetgetné urát, erőt és jobbnál jobb ölteteket plántál a csüggedő spanyolba, miközben minden mókában benne van. Virgonc frissessége, csíntalansága a darab legegyedibb színe.

lovatett_lovagok_ea_domolky_daniel_web_074_rb_1000x800.jpgMikor elfoglaltuk a helyünket a Pesti Színház nézőterén, számat húzva vettem tudomásul, hogy előttünk egy gimnazista osztály ül – gondoltam, oda a szórakozásnak, a sutyorgásuk és a mobiljuk villogása vár rám bő két és fél órán át. Nos, azt nem mondhatom, hogy a fiatalok pisszenés nélkül ülték volna végig a darabot, hiszen végig nevettek minden poénon, szünet nélkül sodródtak a szerelemesekkel – kell ennél jobb fokmérő arra, hogy Rudolf Péter rendezése egy remekül sikerült Shakespeare-interpretáció? Tobzódik a szóviccekben és az érzelmekben, a varázslatos díszletek és jelmezek a szemnek is csemegét kínálnak, és a taps elhalkulása után úgy érezzük, feltöltődtünk lelkileg. Még akkor is, ha Kenneth Branagh még mindig nem írt nekünk szerelmes levelet.

 

Fotó: Vígszínház, Közönség.hu

Címkék: Vígszínház Rudolf Péter Telekes Péter Pesti Színház Szilágyi Csenge Tóth András Karácsonyi Zoltán Bach Kata Seress Zoltán Wunderlich József Lóvátett lovagok Csiby Gergely Medveczky Balázs Bajor Lili

Szólj hozzá!

Nagy Feró kaleidoszkópja – Ricse, Ricse, Beatrice

franyokriszta 2017.12.16. 12:31

cfe85f7057cc5cdf612f9ce2ef66438e.jpgMostanában már Magyarországon is aranykorukat élik az egy-egy előadó, zenekar életművét felkaroló musicalek és rokonműfajai. Van, ahol a zenei életmű csak a darab fűszerét adja, míg máshol az adott együttes életének egy szakasza áll a középpontban. Így csak idő kérdése volt, mikor kerül terítékre a rocktörténelemben megkerülhetetlen Beatrice – és az Újszínház egy igazán újszerű formában dolgozta fel Nagy Feróék történetét.

c3c4774fefce9da010bc6cb16f0522f7.jpgA darab ugyanis majdhogynem az egész Beatrice-életúton végigmenetel, de úgy, hogy végig a Nemzet Csótányát, Nagy Ferót tartja a középpontban, az ő szemén keresztül látjuk leperegni a kalandokkal telített, zenés éveket. A darab – bizton állíthatom – „Beatrice-szűzként” is roppant izgalmas, de azok, akik akár koruknak-érdeklődésüknek köszönhetően, akár előzetes felkészültség révén „kiokosodva” érkeznek a nézőtérre, igazi bennfentesként nevethetnek egy-egy poénon. A Ricse jelenetei nem feltétlenül alkotnak egy komplett egészet, inkább kaleidoszkópszerűen villannak fel a zenekar és frontembere életének legfontosabb állomásai, mintha egy több évtizedes Facebook-profil leglájkoltabb posztjait markolnánk ki a hírfolyamból. Hiszen mikor belecsöppenünk a sztoriba, Feró épp szakít a ráerőltetett, stílusidegen flitteres korszakkal, hogy kőkemény rockerré váljon, és a következő pillanatban már ez a Beatrice él és lélegzik – fero.jpgmég ha a hatalom rendszeresen kísérletet is tesz a megfojtására. Ami sikerül is egyszer-kétszer, láthatjuk a bukásokat és a felíveléseket, természetesen beköszön egy-egy jelenet erejéig az István, a király, vagy éppen a rádiós pályafutás is, na meg a politika. És persze a magánélet, hiszen a zenélés mellett két nő is alapvető szerepet játszik a Ricse-hős életében: az egykori kolléga-feleség Csuka Mónikával (Gregor Bernadett) a folyamatos csipkelődős háború pillanataiba nyerünk betekintést, míg Kutyi a férfiért élő, önfeláldozó nőként bukkan fel. A darabnak pikáns pluszt ad, hogy a zenéket a Beatrice mai zenekara játssza, de persze a show-t az utolsó percekben színre lépő Nagy Feró viszi el, aki finom cinizmussal summázza az ő emlékeiből, érzéseiből szőtt történetet, hogy aztán magához ragadja a mikrofont, és tomboló rockkoncertet varázsoljon egy színház falai közé.

kurko.jpgA darabot azonban Kurkó József, a fiatal Feró cipeli a hátán, alig van olyan pillanat, mikor ő ne lenne színpadon – de tökéletesen helyt állt ebben a fizikailag is kimerítő szerepben. Ferója egy szókimondó vadóc, aki szeretetre, elismerésre, és mindenekelőtt szabadságra vágyik, utóbbit azonban nem kaphatja meg. Emiatt folyamatosan lázad, még akkor is, mikor nem kéne, bárkivel szembemegy, a már rég vesztes csatákban is küzd még a céljaiért. Eközben azonban végig él benne egy kisfiús én is, aki érzi, hogy néha lassítani kéne, emiatt pedig gyakran saját magával keveredik háborúba, állandó feszültség, idegesség lengi körül a karakterét. Piszok jó hangja van, remekül szólnak rajta a Beatrice-klasszikusok, főleg azok a számok ütnek nagyot, amelyekben a profi tánckar (Décsi Zsófia, Tonhaizer Tünde, Tóth Fanni, Frányó Andrea, Hajdu Ádám, Vámosi Máté László, Fekete Csaba, Mészáros Gergő) is megcsillogtathatja tudását.

kutyi.jpgHa van hibája az előadásnak, akkor az az, hogy a Nagy Feró-karakter mellett a többiek nem igazán kapnak lehetőséget a kibontakozásra, inkább csak asszisztálnak a főhősnek, segítenek neki kirobbantani egy-egy poénnal a falrengető röhögést, vagy csendben tologatják a szekeret a jelenetekben. Még Farkasházi Réka jár a legjobban Kutyival, Feró szerelmével: ő egy naiv, vidéki lány, aki bár tisztában van idolja hibáival, szinte érthetetlen módon mindent megbocsát neki, bumerángként állandóan visszatért a szakítások után, hogy angyali finomsággal tartsa épen a rocksztárban az embert is.

korda.jpgerdos.jpgRajta kívül még a humorosabb egyjelenetesek villanhatnak nagyobbat: Almási Sándor izgága, rajongását rendszerhűség mögé szorító Korda Györgye hatalmas durranás, míg Incze József Erdős Péterének raccsolós jelenetében poén ér poént – pedig egykor ez volt a valóság.

7a9d7e748e795059c45dcf684430859a.jpgKoncert a színdarabban, villanások egy életútból – a Ricse, Ricse, Beatrice leplezetlenül mutatja be a zenekar boldog szép és kevésbé szép napjait, megidézve egy korszakot, amiről sokan csak olvashattunk, még többeknek pedig átszőtte a fiatalságát. Nem véletlen, hogy a nézőtér teli van babos kendős, lelkes emberekkel, akiknek a lába végig üti a ritmust a dalok alatt, és a darab végén együtt énekelnek az igaz Nagy Feróval. Különleges, egyedi hórukk főtt ki ebből a fazékból!

Címkék: Nagy Feró Újszínház Gregor Bernadett Kurkó József Almási Sándor Frányó Andrea Farkasházi Réka Incze József Ricse Ricse Beatrice Décsi Zsófia Tonhaizer Tünde Tóth Fanni Hajdu Ádám Vámosi Máté László Fekete Csaba Mészáros Gergő

Szólj hozzá!

Poirot esete a tupírfésűvel – Hajmeresztő

franyokriszta 2017.11.25. 18:42

15087884442437_47.jpgMegkockáztatom, hogy nincs olyan ember, aki egy Agatha Christie vagy követői regényének olvasása közben, egy bűnügyi sorozatot nézve vagy a bulvárlapok krimirovatában mazsolázva ne vágyott volna legalább pár percig arra, hogy megoldjon egy igazi bűntényt. Az interakcióra építő darabok lassan ébredeznek is Csipkerózsika-álmukból, Paul Portner pedig igazán meglepő környezetet kínál fel a nézőnek arra, hogy néhány órára botcsinálta nyomozó legyen jó pár tucat társával együtt: egy fodrászszalont.

15087884447443_47.jpgA történet vérbeli krimibe illő: adott egy fodrászat, két hajszobrásszal, törzs- és betévedő vendégekkel, plusz fűszernek van az emeleten egy a koncertezéshez visszatérő, koros, de világhírű zongoraművésznő, aki naphosszat gyakorol. Kezdetben, ahogy egy jó fodrászszalonhoz illik, pletyka követ pletykát, epés megjegyzés vált szurkálódást és ollócsattanást, majd hirtelen elszabadul a pokol: a művésznőt, aki biztonságát féltve titokban két rendőrt rendelt aznapra a környékre, meggyilkolják a lakásában – és a két fodrász, valamint két vendégük közül bárki lehetett a gyilkos! Innentől kezdve szinte eltűnik a nézőteret a színpadtól elválasztó láthatatlan fal, a közönség is a nyomozók munkáját segíti. 15087884769647_47.jpgMit segíti, gyakorlatilag minden alkalommal a saját szája ízére formálja az előadást! Hamar kiderül, hogy a négy gyanúsított közül mindenkinek köze van mindenkihez, indítékok terén is elég jól állnak, és hemzsegnek a titkokban. Előbb csak a gyilkosság vélt idejében történtek rekonstrukcióját látjuk (amiben a gyanúsítottak ott próbálnak csalni, ahol csak lehet), majd némi össznépi konzultáció után jön a véresen komoly kihallgatás, felgöngyölítés, szembesítés, végül megszavazhatjuk, hogy szerintünk ki a gyilkos – és a többségi akarat győzelmével csattan a bilincs a kiválasztott kacsókon!

nick.jpgEgyik színésznek sincs könnyű dolga ebben az intenzív előadásban, de a legtöbb Simon Kornél Nick Rosetti felügyelőjén áll vagy bukik. Ő ugyanis a hoppmester, aki az egész előadást a kezében tartja, és ezért még a vérét is adja. Cinikus, hideg logikával bíró, rutinos rendőr, aki keményen megszorongatja a gyanúsítottjait, mindig a megfelelő hangot megütve ahhoz, hogy a tisztesség határát ne (nagyon) lépje át, de a lényeges és eltitkolásra méltó információt kicsikarja beszélgetőpartneréből, miközben amolyan tyúkapóként (elnézést a képzavarért) terelgeti a közönséget, hol felrázva őket, hol lenyesve a vadhajtásokat. A szünetben különösen nehéz dolga van, hiszen kikerül a „vadak” közé, ahol még az is előfordulhat, hogy a lényeges kérdések megállapítása közben rá terelődik a gyanú. Briliáns alakítás Sherlock Holmes magyar hangjától, még Benedict Cumberbatch is elégedetten bólogatna a sáljában!

tony.jpgRada Bálint Tony Withcombja ziccerszerep, a legtöbb röhögést az ő megszólalásai váltják ki a közönségből. Homoszexuális, egocentrikus, izgága főfodrászának be nem áll a szája, egy sztorival vagy egy túlfűtött bókkal bárkit zsebre vágna, ha a kiszemelt hagyná. Azonban hamar kiderül, hogy a bolondos felszín alatt egy idegroncs rejtőzik, amely a zongoradallamokra egy pillanat alatt vadállatként ront elő belőle. Bárkit képes fúrni, primadonnát meghazudtoló allűröket villant fel, miközben szénné égeti a gulyását, de a nyomás alatt csak összetörik ő is, felszínre hozva kisfiús bizonytalanságát és naivitását.

barbara.jpgPálfi Kata extravagáns Barbara de Marcója kezdetben még szinte csak a háttérben mozog, kellemesen cserfes, mindent tudó fodrásznőként asszisztál vendégének és főnökének, de már kezdettől fogva érezni lehet rajta, hogy valami más foglalkoztatja. A gyilkosság hatására teljes érzelmi hullámvasutat mutat be, hol elemi nőiességével próbál lehengerelni, hol egy riadt fiatal lány, akit a gonosz világ így-úgy próbál kihasználni – de végül kivillantja a foga fehérjét, és tíz körömmel ragaszkodik a maga igazához. Szépen fokozatosan adagolja az új és újabb színeket érzelmi palettájához, az ember minden pozitív és negatív vonása felszínre kerül alakításában.

schubert.jpgBorbás Gabi szenátornéje a tejföl, minden megszólalása aranyat ér. Mrs. Schubertje boldogan fürdőzik a luxusban, megszokta, hogy ami megtetszik neki, az az övé is lesz (persze az sem hátrány, ha az ember közben kleptomán is), és hogy az emberek úgy hajlanak meg az akarata előtt, hogy fel sem kell emelnie a hangját. Kicsit nyafka, kicsit butuska, kicsit hamiskás, viszont nagyon imádnivaló, aki ha egyszer magához kaparintotta a szót, nem ereszti egy könnyen! És ezt legfeljebb csak a rekeszizmaink bánják!

lawrence.jpgVári-Kovács Péter Edward Lawrence inkább egy temetkezés vállalkozóra hasonlít, mint régiségkereskedőre: elegáns, visszafogott, udvarias és valami baljós légkör lengi körbe. Csak lassan lép elő a maga kreálta ködből, fanyar humorának köszönhetően a nézők valószínűleg egy életre leszoknak arról, hogy „Megkérdezhetem” felütéssel tegyenek fel egy kérdést. Szoborszerű higgadtságát nehéz megingatni, számítóan logikus gondolkodása is gyanúsított társai felé helyezi intellektuálisan, de valahogy mindenki érzi: ezzel a fickóval kesztyűs kézzel kell bánni, mert valamilyen mesteri módon egyszerre nyeri meg a közönség szimpátiáját, és taszít el magától mindenkit messzire.

mikey.jpgHa ebben a darabban van kevésbé jó szerep, akkor az Mikey Thomas nyomozó karaktere, aki amolyan csendes jobb kézként asszisztál Rosetti brillírozásához. De Janicsek Péter ki tudja használni a szerep szűkös lehetőségeit, állandóan rágózó nyomozója szerethetően precíz hírközlő, aki folyamatosan adagolja a fontos tényeket, megállapításokat a darabhoz, csendesen terelgetve a nézőt a megvilágosodás felé, miközben szívesen villantja meg memóriáját és munkájából adódó fádságát is, ha kell.

15087884445442_47.jpgA véresen komoly krimikedvelők valószínűleg találnak sántító részeket a nagy nyomozásban, de hát a Hajmeresztőnek nem az a célja, hogy egy Jo Nesbo-kötetet meghazudtoló részletességgel göngyölítsen fel egy gyilkossági ügyet – ez a darab nevettetni és kísérletezni akar, azokban pedig tökéletesen helytáll! Újszerűsége varázslatos, ahogy a színészi gárdája is (a szünet nagy hátránya, hogy az ember kettészakadna: Simon Kornélt követve tárgyalna az előtérben, miközben a fodrászatba zárt kvintettet is hallgatná), lehetőséget ad a kalandvágyóbbaknak a kibontakozásra is, míg a „klasszikus” irányt képviselő néző is jól érzi magát, a darab után pedig még hosszasan lehet tárgyalni, más esetben kit hozhatnak ki gyilkosnak és miért. Szívesen olvasnék egy statisztikát, hogy ki hányszor kerül rács mögé, és nem kételkedek abban, hogy a Hajmeresztőt sokan fogják úgy jellemezni: ez egy többször nézős darab!

Címkék: Centrál Színház Borbás Gabi Simon Kornél Vári-Kovács Péter Rada Bálint Pálfi Kata Hajmeresztő Janicsek Péter

Szólj hozzá!

Einstand, tesó! – A Pál utcai fiúk

franyokriszta 2017.11.08. 13:19

nyito.jpgAz én időmben még nem volt kérdés, hogy a kötelező olvasmányt tényleg elolvassuk – vagy legalábbis elkezdjük. De azt sosem értettem, hogyan lehet a „egész jó” kategóriában a Légy jó mindhalálig és A Pál utcai fiúk, míg az Egri csillagokat vagy A kőszívű ember fiait rendre feladták az ismerőseim. Ezekben van háború, intrika, tétek és igazi férfiak, míg a másik kettőben kisfiúk sápítoznak valami teljesen érthetetlen ok miatt. Ha ma lennék ötödikes, sokkal jobb helyzetben lennék: a Vígszínház A Pál utcai fiúkja át tudja adni azt is a színpadon, ami a gyermeki szem előtt rejtve maradt a könyvben.

foto_1cfgvsvbug2hfmk_1jhypwoaecy79jq_rb_1000x800.jpgA történetet elvileg mindenkinek ismernie kéne: veszélybe kerül a Pál utcai fiúk grundja, mert a vörösingesek szemet vetnek a területre, ahol labdázhatnának és gyakorlatozhatnának. A Pál utcaiak elnökválasztását magasan Boka nyeri, ez viszont már sok az ambiciózus, szögletes Gerébnek, aki ezért elárulja Áts Feriéknek társait. A grund csapatának amúgy is több sérelme van: a Pásztor-testvérek (Ember Márk és Nádas Gábor Dávid) ellopták a fiatalabbak üveggolyóit, Áts magával vitte a Pál utcaiak zászlaját, így kénytelenek ellentámadásba lendülni. A vörösingesek területére, a Füvészkertbe beszökve viszont Boka és Nemecsek megtudja, hogy Geréb elárulta őket, de az idősebb fiú úgy dönt, hogy ezt egyelőre titokban tartják a többiek előtt. foto_1cfgvsvbug2hfmk_1hhxzkd3sbklv7d_rb_1000x800.jpgEközben Rácz tanár úr még a gittegyletet is feloszlatja, de Nemecsek leleményességének köszönhetően az egylet újra működésbe léphet, bár nem sokkal később kizárják a közlegényt, mert Geréb árulásával van elfoglalva a választmány helyett – így kerül jegyzőkönyvbe csupa kisbetűvel a neve. Nemecsek végül egymaga próbálja meg visszaszerezni a zászlajukat, de mikor Geréb gyávának nevez minden Pál utcait, előjön rejtekhelyéről – jutalma egy újabb jeges fürdő és tisztelgés a vörösingesek részéről. A két csapat végül összecsap, és Nemecseknek köszönhetően a Pál utcaiak nyernek, övék marad a grund. De a győzelem valójában gyászos: a telken napokon belül megkezdődik az építkezés, Nemecsek pedig nem éli túl a tüdőgyulladását.

nemecsek.jpgA kis Nemecsek Ernőt Vecsei H. Miklós kelti életre olyan finomsággal és természetességgel, mintha az önfeláldozó közlegény szerepére született volna. Csendes, háttérben meghúzódó figura az elején, de szépen lassan feslenek le a szirmok igazi valójáról: egy a határtalan bátorságára még csak éppen ráébredő, a köz javáért harcoló, egyenes férfipalántáról, aki arra vágyik, hogy szeressék és elismerjék. Ha bántás éri, azt is magába fojtja, csak rövid pityergésekben tör magának utat a fájdalom, ha poént mond, szinte észre sem veszi, bármit megtenne, amit az istenített Boka kér tőle, szólójában pedig Vecsei könnyeket csal a szemekbe – akárcsak a darab végén.

boka.jpgBoka Jánost jogosan isteníti a Pál utca népe, Wunderlich József előadásában nem is lehet kérdés, hogy mi is rá szavaznánk, hiszen mindennemű alakoskodás nélkül nőtte ki magát vezetővé. Igazán emberi, a saját hibáit is elismeri és kijavítja mások előtt, a csalást nem tűri, de soha nem alázna meg másokat, és a szeretettel sem fukarkodik, Nemecseknek inkább gondoskodó bátyja, mint barátja. Egyik színészre sem lehet panasz, de Wunderlich olyan őszinteséggel adja vissza Boka karakterét, hogy öröm minden pillanat, mikor színen van, darab végi gyásza szívbe markol, az amúgy is tökéletes Grund-himnuszban a pontot az i-re az ő érces hangja és szilárd tartása teszi fel.

ats.jpgHiába áll az ellenfél oldalán, Áts Feri véletlenül sem főgonosz, Józan László megformálásban sem. Bár a vörösingesek szervező elve arra épül, hogy „mi többet gyakorlatozunk, tehát erősebbek vagyunk, ezért minden megillet minket”, Áts végtelenül korrekt, a tiszta harcokban hisz. Ha pedig valaki vét az elveivel szemben, azt megbünteti, még ha a szárnysegédeiről is van szó – de még így sem teremt megalázó helyzetet. Bár kapóra jön neki, zsigerileg undorodik Geréb árulásától, Nemecsek bátorsága viszont tetszik neki, így még a vereség után is érdeklődik a fiú egészsége felől.

gereb.jpgBár érthető, mit miért tesz, a darab egyetlen ellenszenves figurája Geréb Dezső, akit Csapó Attila alakít. A nagyon következetes fiú látja, hogy Boka nem a klasszikus értelemben vett vezér, míg benne megvannak azok a vonások, amelyekre a megközelíthetetlen tábornokoknak szüksége van – a Pál utcaiak azonban nem kérnek ebből a vezértípusból. Jelleméhez sokkal közelebb áll a vörösingesek katonás rendje, ott talán gyorsabban előrelépne, de szurkálódása és árulása miatt mindkét oldal előtt hiteltelenné válik, bukása a sorsába van írva.

racz.jpgA gyerekek fontos harcaival torz tükörképként szembeállítva jelenik meg a felnőttek unalmas és értelmetlen világa – ezt a tükröt pedig Fesztbaum Béla Rácz tanár ura tartja, akinek a gondolatait a grund vagy az einstand helyett olyan bohémságok kötik le, mint a tavasz vagy a makacsul kék láng. A tanításba belefásult, cinikus felnőtt, aki tiszteletet és tisztességet követel meg tanítványaitól, és fel sem bírja fogni, milyen fontos, hogy az ablakok közül kikapart gumit puhára kell rágni (skandalum!). A gittegylet feloszlatása a darab egyik legviccesebb része, Fesztbaum remekül irányítja a jelenetet…

gitt.jpg… de persze ehhez az aládolgozó, ígéretes kollégák profizmusa is kell, ugyanis a gittegylet a darab egyik meglepetés-bonbonja, a tagok két zseniális dalt és megannyi remek párbeszédet kapnak. Szántó Balázs kezdeményezéshez szokott Weisze, Csiby Gergely okoskodó Richtere, Medveczky Balázs kissé nyegle, de lelkes kezdő trombitás Cseléje és Kovács Olivér csendes Leszikje adják a körítést Kolnay és Barabás állandó csatározásához: Tóth András az árulkodó, önmagát is állandóan lebuktató, kapkodó Kolnay-ja és Zoltán Áron szabályokhoz ragaszkodó, gáncsoskodó és túlbuzgó Barabása bármin képes összekapni, és vitaözönüket csak háború esetére hajlandóak felfüggeszteni. Bár a fiúk hatalmas sebet ejtenek Nemecsek érzékeny lelkén, később be merik ismerni tévedésüket – csak már későn.

foto_1cfgvsvbug2hfmk_199ykk3knoiedk6_rb_1000x800.jpgA Vígszínház A Pál utcai fiúk című zenés játéka olyan egyedik módon kínálja fel Molnár Ferenc örökzöld történetét, hogy nem csoda, hogy az előadás végét kirobbanó üdvrivalgás és tapsvihar kíséri, és nem csak a szemnek kellemes férfifelhozatal miatt (arra sem lehet panasz, khm...). A főszereplővé előléptetett ritmusszekció és az erre varázsolt, különböző formációkra épülő Horváth Csaba-koreográfiák, a minimalista, önmagukból nyíló és záruló díszletelemek, a frappáns sorok és a fülbemászó, hol csiklandozó, hol könnyfakasztó dallamok legalább olyan jó egységet alkotnak, mint ez a csapat lelkes és nagyon tehetséges fiatal. Nincs néző, akiben ne zümmögne még három nappal is az előadás után a Pál utcai fiúk legfőbb kérdése: Miért élnénk, miért félnénk, ha nem egy álomért?

 

Címkék: Vígszínház A Pál utcai fiúk Fesztbaum Béla Józan László Tóth András Csapó Attila Zoltán Áron Kovács Olivér Wunderlich József Szántó Balázs Csiby Gergely Ember Márk Medveczky Balázs Vecsei H. Miklós Nádas Gábor Dávid

Szólj hozzá!

Ha szeszélyes a múzsa - Szerelmes Shakespeare

franyokriszta 2017.10.02. 08:03

nevtelen.jpgBár a maga nemében egy nagyon jó kis film a Szerelmes Shakespeare, a legtöbb embernek mégis az jut először eszébe róla, hogy 1999-ben olyan csúcsprodukciók elől sikerült érthetetlen módon elhappolnia az Oscar-díjat, mint Az élet szép, az Elizabeth vagy éppen a Ryan közlegény megmentése. De nagy előnye, hogy míg az utóbbit például lehetetlenség lenne színpadra állítani (mégis hogy nézne ki a normandiai partraszállás egy színházban?!), addig a Szerelmes Shakespeare a világot jelentő deszkákon is megfér. Nem is akárhogy!

A Madách Színház produkciója többségében megőrizte a film örökségét, és pont annyit tett hozzá, hogy ugyanaz legyen, de mégis más. A fiktív történet ezúttal is az alkotói válságban szenvedő Will Shakespeare egyik legismertebb műve, a Rómeó és Júlia megszületésén száguld végig, megfűszerezve szerelemmel, ármánnyal, csalódással és morális kérdésekkel – amolyan Shakespeare-esen. szerelmes_shakespeare_nagy_tompos_64846.jpgA pénztelen poéta két színi igazgatónak is eladja ugyanazt a darabját, amit amúgy még el sem kezdett írni, mert a múzsa rég nem hajlandó homlokon csókolni. Szerencsére költőtársa, Christopher Marlowe mindig a megfelelő pillanatokban kölcsönöz neki pár rímet és tanácsot, és közben még akarva-akaratlanul a költészetért rajongó Viola de Lessepsszel is összesodorja. A nemes kisasszony legnagyobb bánata, hogy nőként nem léphet színpadra, ennél fogva nem is jelenhet meg az igaz szerelem a színházakban – na meg az, hogy egy felfuvalkodott hólyaghoz akarják hozzáadni tenyészkancának. Viola úgy dönt, utoljára még él egy picit, és férfiruhában elmegy a Rómeó és Etel, a kalóz lánya castingjára, ahol rögtön meg is nyeri a főszerepet – természetesen a férfiét. szerelmes_shakespeare_solti_petrik_65180.jpgA Rómeó azonban nehéz szülés: hol a rivalizáló igazgatók miatt akad el a folyamat, hol a nő szerepeltetése miatt kaszálják el a darabot, de az sem segít, hogy időközben meggyilkolják Marlowe-t, Willt pedig Viola két szép szeme köti le, a feleségéé helyett. Végül némi királynői segítséggel és keggyel csak lezajlik a premier, hiába esküdnek össze az elemek és a barbár úriemberek ez ellen, de a vég mégsem lehet igazán boldog, hiszen Viola kénytelen újdonsült férjével, Lord Wessex-szel Amerikába utazni, míg Will tovább búsul Londonban – ahol aztán megszületik a Vízkereszt, vagy amit akartok.

will.jpgNagy Sándor Willjéről nehéz elképzelni, hogy valaha is a világ egyik legmeghatározóbb, és igencsak termékeny költője lesz – de ez nem is baj, hiszen itt nem a stílusalkotó zsenit, hanem az e mögött rejtőző embert kell megmutatnia. Az pedig tökéletesen sikerül: ez a Will egy önsajnálatba is szívesen menekülő, kissé simlis, tréfát szerető, hús-vér férfiember, aki nehezen viseli, hogy a barátja árnyékában kell élnie, és szinte el sem hiszi, hogy ő is képes még csodát teremteni. Viola iránti szerelme tiszta és őszinte, érte a végsőkig bírna küzdeni, de ennél nagyobb áldozatot hoz: lemond róla és reménykedik abban, hogy valaha is még boldog lesz – lehetőleg persze az ő oldalán.

viola.jpgPetrik Andrea Viola szerepében egy fiatal lányt jelenített meg, akinél a nő fogalom messze nem merül ki abban, hogy szép, sőt! Ez a kisasszony művelt, talpra esett, az agya villámgyorsan forog, és a nyelvének sem vet mindig gátat, ha épp egy élces odavágás jut eszébe. Megelőzi a korát, hiszen őszinte érzelmekről és nemek közötti kvázi egyenrangúságról álmodik, de képes beletörődni, hogy ezek az idők még nem jöttek el. Ez a Viola egy igazán friss, tüzes teremtés, akit nagyon kéne sajnálni, ha tényleg Wessex mellett kellene leélnie az életét, bár valószínűleg Willel sem lenne fenékig tejfel az élete, előbb-utóbb elnyomná egymást a két költői én.

marlow.jpgA színpadi verzión Marlowe karaktere nyert a legtöbbet, Adorjáni Bálint pedig lubickol is a szerepben. Annak ellenére, hogy papíron rivalizálniuk kéne, Marlowe valójában Will igaz barátja, támasza – és igazából ő a múzsája. Mert hát hiába Viola csinos pofija és lelkesedése, ha Chris nincs, Will még mindig az első sorral szenvedne (és Violát sem hódíthatta volna meg). Chris száraz humora nem egy vicces jelenet forrása, és csak látszólag nemtörődöm, a mának élő fiatal, a háttérből végig követi Will csetlés-botlását – olyannyira, hogy még holtából is visszajár, hogy segítse a szerelmi bánattól szenvedő barátját.

wessex.jpgDebreczeny Csaba Wessexe a tipikus „rangom van, tehát bármit megtehetek” figura: beképzelt, hideg-rideg, a szépre érzéketlen bunkó. Violában csak a pénzt és az oldalán jól mutató dísznövényt látja, meg sem próbálja meghódítani a szívét (minek is azt?), az első pillanattól fogva kiállhatatlan, megkérdőjelezhetetlenül ráerőltetné az akaratát. Féltékenysége sem sebzett szívből fakad: úgy érzi, a nő körül legyeskedő költőcske léte a becsületébe gázol, és csak a renoméja miatt számolna le vele. Fenyegető fellépése egy pillanatra sem kopik meg.

henslowe.jpgHumoros karakterekben nincs hiány, de kiemelkedik Szerednyey Béla Henslowe-ja. Igazából ő rúgja be az egész történetet azzal, hogy hatalmas adóssága miatt eladja az uzsorásának a Rómeó-sztorit, aminek a létezéséről még a szerző sem tud. Folyamatos kis füllentéseivel leginkább saját magát zavarja össze, és elég nehezen törődik bele, hogy olyan darabot kell bemutatnia, amiben se kalóz, se kutya nem szerepel. A megkeseredettsége cinikus humorral párosul, nyerészkedni is elég ügyesen tud, de összességében egy nagyon szerethető karakter.

szerelmes_shakespeare_nagy_tompos_65022.jpgA darab a film legfőbb értékeit is átvette és tökéletesen hozza: illik a megidézett korba, gyönyörűek a jelmezek és a díszletek, szinte ott vagyunk a Rose-ban, a dallamok még napokig a fülünkben csengenek, és egy habkönnyű szórakozásban lehet részünk – mennyivel lélekfacsaróbb lenne a normandiai partraszállást végignézni!

Címkék: Madách Színház Debreczeny Csaba Nagy Sándor Petrik Andrea Adorjáni Bálint Szerednyey Béla Szerelmes Shakespeare

Szólj hozzá!

Szolidáris bányászok szénporos balettje – Billy Elliot

franyokriszta 2017.07.17. 08:13

13903301_10153821306033181_7923532821877035956_n.jpgGyerekként utáltam Billy Elliotot. Na nem a filmet, azt szerettem, magával Billy-vel voltak komoly problémáim: eljár bokszolgatni, aztán egy véletlennek köszönhetően belecsöppen egy balettóra kellős közepébe, és hupsz, máris egyenes út vezeti a világot jelentő deszkákig. Én meg ekkor már vagy tíz éve szinte naponta szenvedtem a rúd mellett, és a kutyának nem állt szándékában felfedezni! Így viszont, vagy húsz évvel és fél mázsával tapasztaltabban, a balettos álmoknak rég búcsút intve már egészen mást jelentett számomra a kis bányászpalánta története.

1_resize.jpg1984-ben, a bányászsztrájkok kirobbanásának pillanatában kapcsolódunk bele a poros kis angol városban játszódó történetbe. A 11 éves Billy-t bányász apja neveli, anyja meghalt, a szenilis nagymamával és a hirtelen haragú testvérrel kiegészülve nem alkotnak éppen tökéletes családot – nem véletlen, hogy a kisfiú rendszeresen beszélget anyja szellemével. Miközben ki nem állhatja a kötelező bokszedzéseket, pláne, hogy az egyik miatt kénytelen megvárni a balett-tanárnőt is. Mrs. Wilkinson azonban a kulcsok átvétele helyett finomnak nem nevezhető módszerekkel arra kényszeríti Billy-t, hogy táncolja végig az órát – 13_resize.jpgés kiderül, hogy a fiúnak nemcsak kedve van hozzá, hanem tehetsége is. Billy titokban jár a táncórákra, a tanárnő már ragyogó balettos karriert vizionál a fiúnak, miközben a sztrájk még mindig tart, a pénz és a türelem egyre fogy. Végül persze Billy lebukik, pont a felvételi előtt, és a lehetőség elúszni látszik, mikor a szőrösszívű apa mégis megenyhül, és megpróbálja helyrehozni kisebbik fia életét – még akár úgy is, hogy a saját elveit adja fel értük cserébe. A happy end nem marad el, mint ahogy szem sem marad szárazon – hol a meghatottság, hol a folyamatos poénzuhatag csal könnyeket a látószervekbe.

billy.jpgAmit Vizlendvai Áron Billy-ként csinál, az varázslat. Elképesztő energiák vannak ebben a kisfiúban, ugyanolyan jól táncol, mint ahogy énekel, a színészi játéka szívbe markoló. Billy-je egy robbanékony, szeretetre éhes, félig gyerek félig felnőtt emberke, akire túl korán szakadt rá a felelősség és az élet kegyetlenségének súlya, és jól-rosszul próbál ép maradni ez alatt. Derűjét és kíváncsiságát nem veszti el, bármilyen helyzetben képes megvédeni magát, de teli van szeretettel és megfelelési vággyal is – muszáj szeretni, és ez nem is nehéz feladat! Sokat fogunk még hallani erről a fiúról!

michael.jpgRemekül kiegészíti Borka Dávid Michaelje: a legjobb barát kitartása és ragaszkodása megható, míg még kifejlődés alatt álló homoszexualitása megnevettető, hiszen rengeteg humoros jelenetet vonnak fel eköré. A női ruhákhoz és űrhajós Barbie-khoz való vonzódása azonban egyszer sem válik sokká, főleg, hogy igaz barátsága mindig a legerősebbé válik összes tulajdonsága közül. És remekül táncol!

wilkinson.jpgAuksz Éva Mrs. Wilkinsonja egy nagyon összetett nő, végtelenül határozott, belesavanyodott már a kisvárosi tánctanárnő életbe, ezért sokszor bántóan gúnyos. De ha valami – vagy valaki – megkapargatja ezt a felszínt, egy érző, sebzett és reménykedő ember kerül elő a feszes műszálas ruha alól. Nem egy védelemre szoruló virágszál, felvágott nyelvének és éles eszének köszönhetően minden helyzetben ellenfelei fölé kerekedik, és a küzdeni vágyás tőle sem áll távol. Bár nem az anyák gyöngye, tökéletesen bábáskodik Billy felett, mindig megtalálja az érdes hangot a kisfiúval, amellyel sikerre vihetik vállalkozásukat.

apa.pngNémeth Kristóf nagy meglepetés volt számomra az apa, Jack szerepében, nagyon emlékezetes alakítást nyújtott az egyszerű gondolkodású, kemény, de mégis önfeláldozó családfő szerepében. Kezdetben csak egy egysíkú bányásznak tűnik, akinek a sztrájk és a boksz a fontos, de a második felvonásra teljes átalakuláson megy keresztül, amelyet rögtön egy mellbevágó dallal indít el. Nehéz döntést hoz meg, hiszen ahhoz, hogy egyik fiát támogathassa, szembe kell fordulnia a másikkal. De vállalja a konfrontációt, és azt adja meg Billy-nek, amire mindig is szüksége volt: a feltétel nélküli támogatást és szeretetet.

fejszes_attila.jpgFejszés Attila Tony-ja valószínűleg a fiatal Jack pontos mása: nem túl művelt vagy komplikált gondolkodású, de céljait tekintve megingathatatlan, kemény, meggondolatlanul agresszív, bármikor képes robbanni, és akkor mindent elsöpör az útjából – kivéve, ha nem erővel szállnak vele szembe. Apjával való duettje a darab egyik legkeserűbb pillanata, hiszen a felvillanó jövőképekből tudhatjuk, hogy Billy táncos lesz, tehát Jack kénytelen elárulni idősebb fiát. De a család túléli ezt a törést, és Tony már együtt tud örülni felmenőivel a sikeres felvételinek.

nagymama.jpgCsákányi Eszter nagymamája humoros karakter, a család előző táncosa, akit azonban még kibontakozása előtt elnyomott a kor, amiben élt. A megrögzötten ételmániás, szeleburdi nagymama rövidtávú emlékezete már egyre kopik, de brutális férjére még bármikor képes emlékezni – hiszen miatta romlott el az élete. Nőként talán az ő tiszte lenne, hogy pótolja Billy életében az anyát, de sokkal inkább a kisfiú korai felnövését sürgeti ő is, hiszen rendszerint az unoka pesztrálja a nagymamát.

anya.jpgSzerepmegformálás tekintetében Simon Boglárkának nincs komolyabb dolga Anyaként, hiszen az asszony csak szellemként van jelen mankóként Billy életében, egy-két jelenetben, a túlvilágról próbál gondoskodni kisebbik fiáról. Viszont vigaszdíjul megkapja a darab egyik legszebb duettjét-tercettjét – ezért már megérte beilleszteni a szerepet a musicalbe, hiszen a Levelet csak elszoruló torokkal lehet hallgatni, mindkét alkalommal.

george.jpgzongorista.jpgVicces karakterekben bővelkedik a darab, de mindenképpen említést érdemel Fillár István George-a és Mező Zoltán Mr. Braithwaite-je is. Előbbi piszkálódásokból kifogyhatatlan, mindent tudó, kotnyeles bokszedzőként hoz nevetésben gazdag pillanatokat, aki a szent cél érdekében még akár ekcémás is lesz – vagy éppen mecénás? –, míg a levelezőn balettszakot végző Braithwaite egy lelőhetetlen energiabomba, aki sosem tudja, mikor kell megszólalnia, de elképesztően tud táncolni, még alulöltözötten is.

19989500_10154787372943181_3790585978502648210_n.jpgBevallom őszintén, nem túl nagy elvárásokkal ültem be a nézőtérre, de ezt tulajdonítsuk régi konfliktusomnak Billy-vel – de már a nyitány után leesett az állam, és attól tartok, valahol még most is az Erkel padlóján kallódik. Elképesztő látvány, varázslatos zene, Tihanyi Ákos sodró lendületű koreográfiái, és profizmus az, ami árad lefele a színpadról, ahol a meghitt, bensőséges kis szobajelenetek hirtelen irányított tömegkáoszba folynak át, miközben eltűnik a határ térben és időben (a Solidarity vagy az Electricity ezeknek köszönhetően például a darab legemlékezetesebb pillanatai közé tartoznak). Még a tapsrend is teli van meglepetésekkel, és még napok múlva is egy-egy dallam jár a fülünkben, vagy egy poén csal mosolyt az arcunkra.

Szóval, Billy Elliot, részemről rendeztük a számlát.

Címkék: Csákányi Eszter Németh Kristóf Fillár István Simon Boglárka Billy Elliot Mező Zoltán Erkel színház Auksz Éva Fejszés Attila Vizlendvai Áron Borka Dávid

Szólj hozzá!

Szerelemben ázó szteppcipők - Ének az esőben

franyokriszta 2017.06.26. 08:07

p5iv33.jpgImádom a jó, kifejező, mozgalmas koreográfiákat. A műfaj szinte mindegy, ha egy darabban van pár táncremekmű, azzal engem hosszú-hosszú percekre le lehet venni a lábamról. Az Ének az esőbent nézve pedig igazán tobzódhattam: kellemes kis limonádé volt, gyönyörű látvánnyal és humoros pillanatokkal telitűzdelve, és koktélcseresznye-hadnak a tetejére pedig számtalan csodás szteppbetét került. Kicsit részegítő koktél, remek felfrissülés.

enek_az_esoben_operettszinhaz_gomori-kerenyi-jenes_62115.jpgA történet nem egy Háború és béke, a némafilmek agóniájába csöppenünk bele, egy sztárszínész és egy szárnyát bontogatni próbáló színészpalántácska románcának kíséretében. Don Lockwood és Lina Lamont a kor Brad Pittje és Angelina Jolie-ja (oké, ez a hasonlat ma már nem áll), legalábbis első pillantásra. Az ő filmjeik telítik meg a csillámporos mozitermeket, értük rajong a nép. zfau2.jpgCsakhogy Hollywoodon a változás szele söpör végig hóbortos tornádóként: megszólalnak a filmkockák! Betör a filmszínházakba a hangosfilm! Ezzel Don esetében nincs is olyan nagy baj, kellemes orgánumának és sokoldalúságának köszönhetően nem inog meg a trónja – ámde Linához képest egy repedt bádogtalicska nyikorgása mozarti magasságokat üt meg. A bukás borítékolható, még az előbemutató is ezt erősíti meg – de Donnak és leleményes zeneszerző barátjának, Cosmo Brownak korszakalkotó ötlete van: o6ph16.jpgfeltalálják a szinkronszínészetet. Mit ad isten, pont kéznél van egy aranytorkú kezdő színésznőcske, Kathy Selden személyében, akibe nem mellesleg Don szerelmes, benne látják az elbaltázott film megmentőjét és a jövő kis üdvöskéjét. Pechjükre Lina némi külső segítséggel rájön a svindlire, és újfent elkaszálja Kathy karrierjét – de Cosmo az utolsó pillanatban megint mindent rendbe hoz. Ilyen barátot mindenkinek, mert akkor már a sorozatos elázás utáni tüdővésztől sem kell félni!

don.jpgGömöri András Máté Donja egy körberajongott aranyifjú, aki megszokta, hogy ahova belép, minden szem rászegeződik, és mindenki epedve lesi az óhajait. Némi egoizmussal kevert, önimádatból vert páncélján azonban komoly rést üt, mikor egy nő nem hajlandó hanyatt esni tőle, nem túl bonyolult lelki világa ettől romokban is hever. De ebből jól jön ki: a kezdeti szépfiú, üresfejű ikonból egy aranyszívű, érzelmes férfi válik, aki szerencsére megtartja a humorát és könnyelműségét. Bájos, szerethető karakter, remek primadonnai allűrökkel spékelve.

katie.jpgBordás Barbara Kathy-ként az igazi nő: céltudatos, tenni kész fiatal, kezdeti félénksége cserfes, felvágott nyelvű nőt takar, aki nem hajlandó akárki előtt meghajolni, a saját véleménye alapján ítél, és telis-teli van tiszta érzelmekkel. Nem mesterkélt, néha már-már bumfordi, ahogy a számára ismeretlen, gonosz világban egyensúlyozik, játéka berántja a történetbe a nézőt, hiszen vele tudunk a leginkább azonosulni. Remekül kezeli Don vadhajtásait, tökéletesen kiegészíti, anélkül, hogy elhomályosítaná a „nagy férfiút”.

cosmo.jpgSerbán Attila a lelőhetetlen energiabomba Cosmo szerepében: sosem csügged, sosem pihen, mindig van egy nyerő ötlete, humorbonbonja vagy dallamvariációja. Élmény nézni azt a kecsességet, amellyel táncol, szerencsére bőven van lehetősége megmutatni, mit is tud a kopogós cipellőkben. Bár Cosmo a filmiparban és a rajongói bázis birtokosi sorrendjében is háttérbe szorul, de rendre ő ment meg filmeket és szerelmeket. A történet egyik legüdébb színfoltja!

lina.jpgAz igazi bravúrt azonban Kisfaludy Zsófia hajtja végre, akárhányszor megszólaltatja az állandó héliumszívásra kötött Linát. Butuska filmcsillaga nem a velejéig romlott, csak az ösztönös pozícióféltés hozza elő belőle a fúriát. Valójában egy szánalomra méltó, bukásra ítélt celeb, aki nem bír beletörődni, hogy a filmvásznon és a bulvárlapok oldalain játszódó történetek nem fedik a valóságot, így körömszakadtáig ragaszkodik eddigi kényelmes álomvilágához. Önsorsrontó viselkedése miatt kénytelenek megalázni a „jó kollégák”, és azért valahol mélyen muszáj sajnálni őt. Minden színpadra lépése konstans röhögőgörcs, de a műre a koronát a szólódala teszi fel.

v.jpgA darab nem szenved hiányt humoros karakterekben, elég csak Peller Anna korabeli bulvárpápa Dora Baily-ére, Dézsy Szabó Gábor megbolondított beszédtanárára vagy Cseh Dávid mimóza kellékesére gondolni, de mindenképpen említést érdemel még a vezetői gárda is. Gálvölgyi János C. J. Simpsonként maga a pénz, az úr és az ötletgazda, aki produceri cápaként véletlenül a „filmcsinálás” egyik legnagyobb kerékkötője, akit könnyű csőbe húzni és kivezetni onnan, míg Ottlik Ádám Roscoe Dexterként a két lábon járó idegbaj, aki sosem érez rá, melyik korszakalkotó ötlet életképes és melyik hamvában halt – és neki köszönhető, hogy utána a néző még napokig azt kiabálja a legváratlanabb pillanatokban, hogy asszisztencia!

enek_az_esoben_operettszinhaz_gomori-kerenyi-jenes_62165.jpgAz Ének az esőben nem tartogat váratlan fordulatokat, shakespeare-ien komplikált karaktereket, és talán egy-két kivételt leszámítva fülbemászó dallamokban sem bővelkedik. De ez nem is baj, hiszen a darab ezzel végig tisztában van, és csak azt kínálja, amiben nagyon erős: kellemes, bájos történetet, szeretnivaló szereplőket, hasfogósan nevettető szövegeket, varázslatos látványt és szteppet – jó sok szteppet!

Címkék: Bordás Barbara Gömöri András Máté Operettszínház Gálvölgyi János Peller Anna Dézsy Szabó Gábor Ének az esőben Serbán Attila Ottlik Ádám Cseh Dávid Kisfaludy Zsófia

1 komment

Szőrös külcsín alatt él a remény – A Szépség és a Szörnyeteg

franyokriszta 2017.06.11. 13:03

nyito.jpgBiztos én vagyok rosszul bekötve, de az én gyerekkoromból kimaradt egy nagy adag „Disney-klasszikus”. Az Aladdint vagy például a Herkulest kívülről fújom, de a „lányosabb” darabok a legtöbb esetben nem súrolták az ingerküszöböm, sokat azóta sem pótoltam. A Szépség és a Szörnyeteg is huszon-sok évig a várólistán csücsült, annak ellenére, hogy a musical felvételeit több tucatszor végignéztem – de még így is előbb láttam, mint a darabot élőben. A totojázásomnak hála a legutolsó előadást sikerült megcsípnem – bánom is rendesen, hogy már nem ismételhetek!

1380061_533207056758406_1994196050_n.jpgA történetet mindenki ismeri: egy snájdig herceget annyira elvakított az önimádat, hogy nem adott szállást egy csúf öreganyónak, aki – pechjére – egy szépséges boszorkány volt. Jön hát az átok és a skizofrén elmebaj: a herceget szörnyeteggé változtatja a bosszúálló tündér, a kastély személyzetét pedig élő használati tárgyakká. A varázst csak akkor törheti meg a herceg, ha valakibe belészeret, és az viszont szereti, még mielőtt a rózsáról lehull az utolsó szirom. ea2.jpgSok-sok évig esély sincs a szőrtelenítésre, míg egy véletlen és egy orientáció-zavaros apa miatt a könyvmoly Belle a kastélyba keveredik, és örök rabságot vállal Maurice (Csuha Lajos) szabadságáért cserébe. Persze az Ikea-összes azon munkálkodik, hogy a lány és a szörny egymásra találjon, amire némi ruhatépkedéses és életmentéssel járó intermezzo után egyre reménytelibb kilátások vannak, de Belle édesapja megint ront a helyzeten. Az idős feltalálót ugyanis a lány önjelölt férjaspiránsa, Gaston elmegyógyintézetbe záratná, és Belle csak úgy tudja megmenteni Maurice-t, hogy leleplezi a szörny létét. A falu népe megtámadja a kastélyt, de az utolsó pillanatokban minden jóra fordul, az átok is megtörik, és kiderül, hogy a herceg tényleg jobban néz ki borotválva!

szepseg.jpgJenes Kitti tökéletes Belle, beragyogja a színpadot. Szépsége egy aranyszívű, segítőkész, intelligenciával és érzelmekkel teli, kíváncsi fiatal lány, akiben azért megvan a tűzről pattant csitriség is, és bárkivel szemben megvédi magát és azokat, akiket a szívébe zárt. Kitartása meghozza a gyümölcsét, és jó meséhez illően Belle elnyeri méltó jutalmát, de ez nem hullik az ölébe, keményen megküzd az álmaiért, és végre úgy élhet, hogy nem tartják különcnek. Gyönyörű énekhangját is öröm hallgatni, a sárga báli ruhát pedig nem lehet nem irigyelni tőle! Remélem, még sokszor láthatjuk Kittit a színpadon.

szornyeteg.jpgBarkóczi Sándor sem marad el tőle remeklésben, Szörnyetegét minden elidegenítő próbálkozása ellenére is pillanatok alatt a szívébe zárja minden néző. Hercege egy nagyra nőtt kisfiú, akit hibája öröknek tűnő kárhozatra ítélte, és ebbe alaposan bele is keseredett, a dühe és az önmarcangolása elnyomja benne az emberi vonásokat – míg meg nem érkezik Belle. Az igazi átalakulásának közé nincs a csimbókos bundához, azon tör át fokról fokra a félénk finomság, lágyság, szívmelengető és kacagtató pillanatoknak teret adva. Muszáj imádni, ahogy próbálja összekaparni önbizalmát és méltóságát!

gaston.jpgNémeth Attila Gastonja a pökhendi antihős, aki arra született, hogy erős, csizmás lábaival széttiporjon mindent, ami idilli. Beképzeltsége nem ismer határokat, és mivel ő a legjobb a kis világában, egyértelműnek veszi, hogy mindenből a legjobbat is érdemli – még ha a célszemély ezzel nem is ért egyet. Az önhittségből kovácsolt páncélja csak egyszer reped meg, akkor padlóra kerül, de gonosz furfangjának hála még galádabb célokkal gazdagodva tápászkodik fel onnan. Annak ellenére, hogy ez a Gaston egy igazi mocsok, nagyon jókat lehet nevetni rajta!

serban.jpgEz részben ütődött társának, Lefou-nak is köszönhető, akit Serbán Attila alakított. Ha Lefou is kastélyban lett volna a boszorkány érkezésekor, minden bizonnyal bokszzsákká változtatták volna, esetleg lábtörlővé. Agyi képességei korlátozottak, ha voltak is egyáltalán pozitív vonásai, azok Gaston szolgálatában rég kikoptak, csak a talpnyalás, a vihogás és a teljes őrületet súroló megnyilvánulások maradtak meg benne. Viszont táncolni-énekelni még így is nagyon tud, és valószínűleg D’arque (Pálfalvy Attila) mellett több gondoskodást kap, mint Gastontól.

langor.jpgBálint Ádám vezeti a viccosztályt Lángőr, a kotnyeles gyertyatartó szerepében. Lételeme a pezsgés, mindenben benne kell lennie, mindenről véleményt kell nyilvánítania – na és persze az sem hátrány, ha eközben csinos nők veszik körül! Olyankor ugyanis könnyen megfeledkezik magáról és a feladatairól – és néha még arról is, hogy Babette, a tollseprű (Szabó Dóra) szerelemesen várja visszaváltozásukat. De léhasága ellenére ő is egy melegszívű, gáláns karakter, aki bárkit könnyen és bohókásan kiegészít. Ráadásul a darab egyik leglátványosabb dala is az övé, a Be my guest elképesztő produkció, és ebben a csodajelenetben Ádám vastagon benne van!

percur.jpgRemek párja Magócs Ottó Perc ura, aki egy két lábon járó, kakukkoló idegroncs. Főkomornyikként az ő vállát nyomja minden felelősség, de a világért nem tudja összefogni a maréknyi kis csapatot, akiknek amúgy hobbija a nyugalmának kikezdése. Állandó idegességben tengeti perceit, zavarában sokszor dadogni kezd, a Szörnyetegtől retteg, de távollétében túlbuzog, saját fontossága elvakítja. Remekül játssza ki a poénjait, apáskodó ügyetlenkedése is megmosolyogtató.

teamama.jpgA kastély tyúkanyója azonban Tea mama, Polyák Lilla megformálásában. Az egykori dadus anya is egyben, de valójában a kastély összes lakóját ő veszi a szárnyai, illetve a kiöntőcsőre alá. Bájos őrangyalsága mögül azonban gyakran előtör az anyatigris is, ő még a herceggel is képes bármilyen helyzetben szembeszállni, finoman próbálja terelgetni az úriemberré válás rögös útján. Meg is érdemli a mese leghíresebb betétdalát!

10433941_644716282265128_3719983671915572377_n.jpgHa a pletykák igazak, ajánlani már sajnos hiába próbálnám ezt A Szépség és a Szörnyeteget – pedig  egy remek darabról van szó, ami nem csak a gyerekeknek jelent tömény szórakozást. Ez a musical úgy rohamozza a rekeszizmokat, hogy közben elkápráztatja a szemet, bájolja a fület és simogatja a lelket. Dobozos orvosságként lehetne árusítani, amit néha-néha mindenkinek fel kéne írni…

Címkék: Csuha Lajos Operettszínház Németh Attila Jenes Kitti Pálfalvy Attila Barkóczi Sándor Bálint Ádám Polyák Lilla A Szépség és a Szörnyeteg Serbán Attila Szabó Dóra Magócs Ottó

Szólj hozzá!

Díszdoboz a léleknek – Illatszertár

franyokriszta 2017.05.15. 07:16

14817971078237_14.jpgVannak korszakok, amelyekben az ember szívesen élne: van olyan ismerősöm, aki szíve szerint vikingként fürdene a sörben és az ellenség vérében, mást a rizsporos parókák vonzanak. Én szívesen élnék a két világháború között (is), amire ma csak már úgy emlékszünk vissza, mint a nyugalom évei, egy átmeneti, kissé torz boldog békeidő. Ezt a világot idézi meg az Illatszertár is.

Egy Váci úti drogéria karácsony előtti napjaiba csöppenünk bele – azonnal, hiszen a korhű díszlet, a sok-sok plakát és letisztult, katonásan rendezett fehérség a fantáziánk megerőltetése nélkül időgépet tol alánk. A megélhetésért való csöndes küzdelembe azonban belerondít a tulajdonos furcsa viselkedése: Hammerschmidt úr ugyanis lépten-nyomon beleköt legrégebb óta – tökéletesen – szolgáló beosztottjába, Asztalos úrba. A korábban főnöki reményeket dédelgető Asztalos sejti, honnan fújhat a szél: valószínűleg a kiállhatatlan Balázs kisasszony feketítette be Hammerschmidtnél. 14817979245766_14.jpgA helyzet végül annyira elmérgesedik, hogy Asztalos az állását is elveszti – és ezzel együtt esélyét a nősülésre, hiszen már három éve szerelmes sosem látott levelezőpartnerébe, akivel az első találkozójára készült. De munkanélküliként nem mer házasodni, így inkább el sem megy a randevúra. Időközben kiderül, mi volt Hammerschmidt problémája: felesége az illatszertár egyik alkalmazottjával csalja. Csakhogy nem Asztalossal! Egy gyenge kis öngyilkossági kísérlet és egy szívroham után a munkahelyi viszonyok látszólag rendeződnek, de ekkor menetrendszerűn beállít a szerelmi katyvasz: Asztalos levelezőtársa nem más, mint állandó vitapartnere, Balázs kisasszony, amiről persze a nőnek fogalma sincs, bár azt furcsállja, hogy Asztalos kezd kedvesebben viselkedni – és talán nem is annyira utálatos fráter? Mire kigyulladnak a karácsonyi fények, talán mindenki párra talál.

asztalos.jpgStohl András Asztalos ura a tökéletes kisember, aki összeszorított szájjal, magára erőltetett nyájassággal tűr és remél, míg el nem szakad nála a cérna, és felszínre nem bukik sebzettsége és érző lelke. Ekkor végre megtudhatjuk, hogy ez a mosolygó gép valójában a szebb jövő reményében kuporgat, irigyen nézi a gazdagokat és boldogokat, és másra sem vágyik, csak szeretetre és elismerésre. Stohl remekül lavírozik a hol könnyfakasztóan mulatságos, hol szívszaggatóan szomorú és életszagú pillanatok között, és bár tüskéssége kicsit riasztó, mégiscsak szurkolunk neki, hogy találja meg a boldogságát.

14817979254974_14.jpgPokorny Lia Balázs Rózsája a soha észre nem vett, megkeseredett sárkány-kisasszony, akinek itt az utolsó pillanata, hogy még kibontakozzon és igazi nővé válhasson, vagy különben menthetetlenül epés vénasszonnyá savanyodik. Kicsit hebehurgya, kicsit kétbalkezes, de mindig van egy éles replika a tarsolyában, és még megaláztatásait is emelt fővel viseli. Miközben ugyanaz kell neki, mint Asztalosnak: valaki, aki mindig ott van mellette, és puszta jelenlétével is sugározza, hogy érdemes élnie. Talán meg is találja ezt a férfit – ki tudja? A darab vége ugyanis nem ad választ, csak sejtet.

14817979247924_14.jpgKern András Hammerschmidt szerepében már túljutott a többi szereplő alapproblémáin: van pénze és családja, a világ arcán már otthagyta a kéznyomát – és hirtelen kártyavárként omlik össze a kis világa, hiszen akikben bízott, azok látszólag elárulták. Egy végtelenül cinikus, sündisznóvá formálódott idős úrból törnek még ki a düh és a csalódottság csápjai, aki végül itt-ott újra gyerekké félénkül, és ekkor végre felvillan szerethető arca is.

sipos.jpgKisebb szerep Sipos úré, de Cserna Antal remekül játszik ezzel az állandó megfelelési kényszer határán egyensúlyozó, pletykás figurával. Családja ugyan már neki is van, de a tejbe aprítani való még hibádzik, ezért némi talpnyalás is belefér az életébe, és kénytelen olcsó szórakozást választani: a kukkolást! Így névtelenül ő kavarja a legnagyobb bonyodalmat, miközben mindenbe beleüti az orrát, és mágusként próbálná keverni a kártyákat – ha az nem is sikerül neki, legalább hatalmas poénok fűződnek a nevéhez.

person_15.jpgA leghálásabb szerep viszont egyértelműen Rada Bálinté: az első felvonásban még csak kifutófiúként sürgő-forgó Árpád minden színrelépése garantált humorbomba. Aranyszívű fiúként lesi Hammerschmidt utasításait, együgyű kelekótyaságával azonnal belopja magát a szívek közepébe, miközben hőn szeretett biciklijével bárkit legázol. Hamarosan azonban előlép segéddé, innentől már egy parancsolgató kis mitugrásszá válik, de piszkálódása és szerethetősége még így sem veszik el.

14817979242787_14.jpgAz Illatszertár bár remek kikapcsolódás, nem az a többször nézős darab – pont olyan, mint egy gyönyörű, míves, zenélő díszdoboz, amit csak néha veszünk a kezünkbe, attól félve, hogy a sok tapogatástól elvesztené báját. De ha eljön az a különleges pillanat, hogy kinyitjuk, szemünket-fülünket egyaránt simogatja az élmény – az Illatszertár esetében pedig a lélek kap egy bódító ölelést.

Címkék: Stohl András Kern András Pokorny Lia Illatszertár Centrál Színház Rada Bálint Cserna Antal

Szólj hozzá!

Nagylátószög, mankók közé zárva – Pillanatfelvétel

franyokriszta 2017.03.19. 15:43

eleje.jpgÉn szerettem volna haditudósító lenni. Néha még ma is bevillan, hogy miért is ne? Persze mindig azonnal lebeszélem magam róla, mert annyi minden köt ide, nem is beszélem a megfelelő nyelvet, a külpolitikai újságírás is valami hasonló, és amúgy is, az is milyen veszélyes… A Pillanatfelvétel viszont egyszerre beszél rá és le róla, miközben borzalmasan érdekes, talán megválaszolhatatlan kérdéseket feszeget.

14517388_317335158636127_3462577967058115373_n.jpgA történet főhőse Sarah Goodwin, a vérprofi fotóriporter, aki súlyosan megsérült egy iraki munkája során – testileg és szellemileg is. Az arcán a hegek örökké megmaradnak, jobb lába szinte használhatatlan, és iraki társa - aki több számára, mint egyszerű megoldó ember - halott. A nő felépülése nagyon hosszú időt vesz igénybe, de párja, az újságíró James mindenben próbálja támogatni, miközben Sarah szerkesztője, Richard és a férfi új barátnője, Mandy is rendszeresen felugranak a pár lakásába. 13103462_233096460393331_6178585312786949555_n.jpgSarah és James hosszú évek óta együtt mutatja meg a világnak, milyen konfliktusok zajlanak nap mint nap a világ elzárt területein, ez volt az életük. De valami megpattant: James gyors egymásutánban két olyan sokkot élt át, ami ráébresztette a saját élete eddig észre sem vett szépségére – Sarah azonban még mindig a munkája szerelmese. 13087823_233095837060060_7668749166998650639_n.jpgEl kell dönteniük, hogyan tovább. Miközben mindenki a saját, mindennapi kis harcait vívja, legyen szó családalapításról, tragédia-feldolgozó kötetről vagy életünk fő művéről. A négy szereplő hol a saját, hol a társadalom kínálta utakat járja be, és közben olyan komoly kérdések merülnek fel, minthogy hol a határ az ember és az újságíró között, és hogy mit tehet egy átlagpolgár a moszuli piacon mindennap az életükért kockáztató, vásárló civilekért…

sarah.jpgPokorny Lia Sarah-ja függő: az ő élete az, hogy üldözi a veszélyes szituációkat, és hogy a világ számára megörökíti mások nyomorát vagy nehézségekben gazdag életét. Kőkemény munkával kikoptatta magából a felszínes érzelmeket, ezért alapvetően nem egy csipkelelkű úrinő – inkább egy kitörő vulkánban született szelídítetlen sárkány, akiben az önzés mindig hangosabb, mint a józan ész. De mélyen elrejtve, belül még igazán él a lelke: boldoggá akarja tenni a számára fontos embereket, el akarja fedni hibáit, meg akar változni, anya és feleség szeretne lenni. De nem lehet. Ő nem ez a típus – és ezt végül a bölcsességének hála el is fogadja.

james.jpgBereczki Zoltán Jamese méltó párja: a maximalista, elkötelezett, józan álmokat dédelgető férfiember, nyakon öntve jó adag neurózissal. Jamie-je a Függöny fel! Garry-jének életszerűbb ikertestvére: állandóan robbanásra kész, mindenen aggódó, a témajavaslatai szerelmese, de kőkemény és egyszerre érzelmes. A Pillanatfelvétel egyben az ő drámája is: ő már ráébredt, hogy új életet akar élni, a régi szereplőkkel, de valahol mélyen ő is tudja, hogy ez lehetetlen, hiába szereti mindennél jobban Sarah-t, akinek még a botlásait is meg tudja bocsátani. De valahol talán rá is vár a boldogság.

richard.jpgSeress Zoltán Richardja a leginkább "ma-szagú" karakter: konfliktuskerülő, megalkuvásra kész, de céltudatos, érzelmes, kapuzárási pánikba simuló középvezető. Kicsit bábáskodik Sarahék felett, de közben meg is nehezíti az életüket a lap – és egyben a saját – vágyaival, miközben nagyokat pislogva csodálkozik rá, hogy ennyi idősen, egy besavanyodott férj-szerepből is ki tud törni egy fiatal nő oldalán. Szerkesztőként megvan az az irigylésre egyáltalán nem méltó feladata, hogy az értekezleteken meg kell vívnia a mindennap az adott harcokat, ami nem mindig szolgálja minden újságíró örömét, és emiatt csak belefut néhány vitába – pedig ő csak óvni akarja barátait.

mandy.jpgKurta Niké Mandy-je az az embertípus, akiből jóval több kéne a mindennapi életbe. Nem egy agysebész, sosem fog Nobel-díjat kapni, de a szíve arany, és mindent megtenne azért, hogy a körülötte élők arcán állandóan őszinte mosoly virítson. A tipikus „szőke nősége” ellenére ő végig tudja mit akar, és a céljait úgy éri el, hogy közben senkinek sem árt, sőt, legtöbbször még segít, ráébreszt is. Egyszerűsége és az alapvető műveltség hiánya miatt rendszeresen ő a viccek forrása, de emellett ő teszi fel a legfontosabb kérdéseket is, amelyek talán még a szereplőket is ráébresztik a világ fonákságaira…

vege.jpgRég láttam annyira összetett, jól felépített, tökéletesen interpretált darabot, mint a Pillanatfelvétel. Egyszerre nevettet és elgondolkodtat, és annyira mai, hogy nagyon könnyen beleképzelhetjük magunkat bármelyik szereplő cipőjébe, hiszen mindannyiunkhoz szól. Hazafele a villamoson egy fiatal nő arra panaszkodott, hogy neki egy dolog hiányzott: egy válasz. Arra a kérdésre, hogy mi, átlag nyugati emberek mit tehetünk azokért, akik tőlünk távol háborúk miatt szenvednek – mit segítünk rajtuk azzal, ha olvasunk róluk cikkeket, ha nézünk róluk híreket. De én nem vagyok biztos benne, hogy erre a kérdésre van jó válasz…

Címkék: Bereczki Zoltán Pokorny Lia Átrium Film-Színház Seress Zoltán Kurta Niké Pillanatfelvétel

Szólj hozzá!

A szerelem vak. És beszédhibás – My Fair Lady

franyokriszta 2017.01.26. 08:02

14817265372217_5.jpgFiatalabb koromban szerettem volna Audrey Hepburn lenni. Nagyon tetszett a szépsége, a törékenysége, a szelíd bája. Évek hosszú sora alatt beletörődtem (nagyjából), hogy valószínűleg sosem leszek Audrey Hepburn. De a hozzá kötődő dolgokat még a fájdalmas felismerés ellenére is szeretem, így nem volt kérdés, hogy akár hisztérikusan visítozva, idegbajos, álláskockáztató módon, de jegyet kell szereznünk a My Fair Lady-re. Sikerült.

Az 1900-as évek elején járunk Londonban, ahol a hóbortos Higgins professzor szó szerint belefut a rongyos virágárus lányba, Eliza Doolittle-be – aki nem hagyja szó nélkül, hogy az úr tönkretette egy csokrát. 14817264962743_5.jpgAz esetből hamar vita kerekedik, amely során Higgins nem győzi kritizálni a lány borzalmas kiejtését. Okfejtését a szintén nyelv-fanatikus Pickering ezredes is hallja, így a két férfi fogadást köt: hat hónap alatt Higgins hercegnőt farag Elizából. Akár akarja a lány, akár nem. Higgins módszerei elég sajátosak, és hát Elizának sem kell a szomszédba mennie pár elmés élcért, így a tűz és víz páros rendszeresen válogatott szavakkal küldi el a pokolba a másikat, és a vérengzést csak Pickering csitítgatásának köszönhetően kerülik el. doolittle.jpgMégis, Eliza a kiszabott időre tényleg finom úri hölggyé avanzsál – bár közben hőseinknek része van egy félresikerült, végtelenül vicces lóversenypályai bemutatkozásban, egy fiatal udvarló felbukkanásában és egy pénzéhes apa moralizálásában – és Higgins megnyeri a fogadást. És elveszti Elizát, fafejűségének hála. Vagy kaphat még egy esélyt egy ennyire furcsa páros? Nos, bízzunk a sors humorérzékében!

eliza.jpgÉn nem tudom, hogy Tompos Kátya is küzdött-e olyan vágyakkal gyerekkorában, mint én, de neki sikerült: Audrey Hebpurnné vált! Elizájáról mindig egy vízbe pottyant kismacska jutott eszembe: prüszköl, kimeresztett körmökkel állandóan támad, villogtatja a szemét, de ami túl van a veszélyen, már törleszkedne egy kis szeretetért. Félteni sosem kellett, bárkivel szemben megvédi magát, a férfiakat is úgy irányítgatja, mint az egy ilyen magabiztos nőhöz illik, miközben teli van érzelemmel és áhítja az elismerést. Gyönyörű hang, gyönyörű alakítás, gyönyörű nő!

higgins.jpgAlföldi Róbert pedig a tökéletes Higgins professzor: az a típusú gentleman, aki kifogástalanul megjelenésű, de amint kinyitja a száját, mindennek vége – nem is értjük, hogyan szerethet bele Eliza, miközben mi magunk, nézők is rajongunk érte! Egoista, önimádó pukkancs, akit néha kicsit bele kéne fojtani egy kanál vízbe. Ráadásul még vak: nem ismeri fel, mi zajlik körülötte, a mások érzése mellett a sajátját sem érti. De néha felvillan a zseni jelmeze alól az igazi ember is: egy félénk, visszahúzódó kisfiú, aki egyszerre vágyik és fél a szeretettől.

pickering.jpgMindig is úgy tartottam, hogy a My Fair Lady „kiszúrás-szerepe” Pickering, hiszen ez a két nagyon erős karakter állandóan háttérbe szorítja a csendesebb katonát. Cserna Antal is kevés kitörési lehetőséget kap, de finom, korrekt ezredese remek balansz a két véglet között, és remek szarkasztikus megjegyzéseket tehet.

doolittle1.jpgMagyar Attila Alfred Doolittle-je a tejföl: elképesztő tájszólásával akkora poénokat mond, hogy csoda, hogy nem szakad le a tető a röhögéstől! Anglia legnagyobb moralistája egy pénzéhes, nagydumás, csak magával és az alkohollal törődő kókler, aki minden helyzetben ki tudja magát hozni mártírnak. Ezt a szerepet rá találták ki – és szerencsére tökéletesen érzi, hol van az a határ, amit ha átlépne, már sok lenne. Így viszont öröm minden felbukkanása!

higginsne.jpgMint ahogy Borbás Gabié is: Higginsnéje ugyan nem kap túl sok időt a színpadon, de azt minden másodpercében kihasználja! A fia hibáival tisztában lévő, cinikus, de aranyszívű úrinő némi szemöldökvonogatás után még a kikupált Elizával is megbékél – sőt, legnagyobb támaszává válik! Az ő élces megszólalásai terelik talán a jó út környékére makacs fiát, míg mi csodálhatjuk, hogy Borbás Gabi egy mondattal is egy teljes szerepívet tud felfesteni elénk.

1481726523314_5.jpgSajnos viszont nem tudom azt mondani, hogy ez a My Fair Lady tökéletes – két kisebb-nagyobb hibája is van. Az első a „nem szűz nézőknek” jelenthet gondot, de bizony úgy hiányzik az a Csudijó vagy éppen a Ma éjjel úgy táncolnék – tudom, tudom, újrafordítás, modernizálás kell, csak hát már úgy belénk égett! A másik hiba is nehezen orvosolható: az előadás méltán olyan népszerű, hogy csak véres harcok árán lehet rá jegyet venni – pedig úgy ismételnék! Higgyék el, megéri megküzdeni érte!

Címkék: Alföldi Róbert Tompos Kátya My Fair Lady Centrál Színház Borbás Gabi Magyar Attila Cserna Antal

Szólj hozzá!

Mert kell egy hely, ahol újra gyerek lehetsz - A padlás

franyokriszta 2017.01.15. 17:05

b3647a8b1af13c3417dcec34777705de.jpgHa emlékezetem nem csal, pesti színházi élményeim első állomása a Padlás volt – nem mostanában volt, még Kaszás Attila játszotta Rádit… Azóta eltelt jó pár év, a cédét rongyosra hallgattam, a felvételt is megnéztem pár tucatszor, élőben viszont nem láttam újra a darabot. Egészen mostanáig. És ugyanazt éreztem, mint anno gyerekként: szeretnék eltölteni egy estét azon a varázslatos padláson! 

Mert ott, ahol kelet és nyugat összeér, még az elfeledett meseszereplők is reményt találnak. Ide érkezik ugyanis négy mesehős: a lírai Herceg, a zsörtölődő Lámpás, a szókimondó Kölyök és a néma Meglökő (Juhász István). Ők négyen már régóta keresik azt a kikötőt, ahol megtalálja őket a Révész, és tovaszállítja őket arra a csillagra, ahol az emlékek nem fakulnak. Ez a padlás azonban nem csak a mesehősöket vonzza, hanem a rablókat is, mivel Barrabás B. Barrabás is itt rejti el a lopott szajrét: egy bombát. Neki köszönhetően pedig a bűnüldözés humorosan ügyefogyott krémje (Hajduk Károly és Lajos András) is megszállja a környéket, csakhogy rendszeresen megnehezítsék Rádi dolgát. Hogy ki az a Rádi? Egy habókos kis feltaláló, aki bárkin segít, főleg, ha csodatalálmánya, Robinson (Lázár Balázs), felnyitja a szemét az élet nagy dolgaira is.2638e42f3eb49c0d17dcec34777705de.jpg Így tehát a Rádiós, Süni és Mamóka próbálja meg a Révészt elvezetni a négy mesehőshöz és végső céljukhoz – csakhogy a kezdő Révész nagyon szeretne belekóstolni az emberi létbe, és mit ad isten, pont Barrabás testébe költözik bele. De némi hegedülés és szilvásgombóc után minden rejtély megoldódik, és miután egy kis művésznő tett egy nagy csodát, a rádiós már közelre is lát. 

Bevallom őszintén, egy korábbi csalódás után nem voltam túl boldog, mikor kiderült, hogy egy betegség miatt Szőcs Artur alakítja Rádióst – és rég volt részem ekkora pozitív csalódásban! Artur erős hangja lenyűgözött, csodásan szólalt meg rajta minden jól ismert dallam. Rádija pedig egy nagyon szerethető különc figura volt: kicsit hebehurgya, nagyon álmodozó, maximum egy lábujjheggyel a földön járó, de a szíve hatalmas és színarany, amibe mindenki belefér.

Péter Kata Sünijére maradt az a kicsit kevésbé hálás feladat, hogy Rádit ráébressze, milyen (tudományosan megfoghatatlan) szépségeket tartogat a földi élet: szeretet, barátságot, szerelmet. Az ő zenésztanonca egy kicsit dacos, egy kicsit sértődékeny, és inkább csak illendőségből félénk, hiszen valójában ő a csapat legbátrabb tagja – azért hegedülve rendőrpisztolyok kereszttüzében tetőkön sétálgatni nem hétköznapi teljesítmény! Kitartása és célzásai pedig végül elérik céljukat: övé lesz Rádi.

ee8ef1afe7098f8c17dcec34777705de.jpgIgó Éva az egyik nagy kedvencem, és Mamókaként sem okozott csalódást. Életvidám „öreg nénikéjének” mindig van egy remek replikája, bármibe szívesen beleüti az orrát, a sodrából nem lehet kihozni, és az önfeláldozás (és a nagyot mondás) sem áll messze tőle. Egyetlen nagy bánata, hogy nincs unokája, de ettől még tökéletes nagymamaként funkcionált: a védelmezés mellett eteti a gyerekeket, ha akarják, ha nem!

Csapó Attila Révésze is valójában egy nagyra nőtt gyerek – ami mondjuk nem is csoda, hiszen kezdő révész, és most kel életre egy emberi testben, ilyen helyzetben bárki rácsodálkozna a világ minden apróságára! Persze van azért némi bűntudata, amiért ilyen nagy galibát kavart a Barrabásba való beugrással, de mindig jön egy új szépség, amibe bele kell kóstolnia, mielőtt a hajó felé kormányozná a társaságot. Nagyon szép pillanati vannak, ahogy egyre több érzéssel ismerkedik meg!

c34133010934512e17dcec34777705de.jpgTelekes Péter Hercege messze nem az a herceg, akit a gyerekmesékből ismerünk, és ezt nem csak a szőke haj és a fehér ló hiánya teszi. Ez a herceg az erő helyett a szellem embere, finomlelkű, kissé feminin, akiben túltengenek az érzelmek, és egy szúrós tekintettel is el lehet hallgattatni – ezért is szorul mindig segítségre a Lámpással való vitákban. Ennek ellenére megvan a magához való esze, amit néha meg is villant a varázskönyv segítségével.

Pápai Erika A Kölyök – nem csak azért, mert kis szünetekkel a kezdetektől fogva övé a szerep, hanem már tényleg eggyé vált vele. Naivitása a Révészére hajaz, de benne sokkal több a komolyság is, 530 éve alatt már megélt nem egy csalódást, amelyek kissé meg is keményítették. Valójában ő a csapat igazi vezére, szókimondásával és hatalmas szívével élőt és holtat is a helyes irányba kormányoz – és közben olyan gyönyörű a hangja, hogy könnyet csal a szemekbe!

padlas.jpgTóth András Lámpásként a „vicc osztályt” képviseli: zsörtölődő, nagyra nőtt 8. törpéje végtelenül türelmetlen, mindenbe beleköt, semmivel sem elégedett – kivéve a szilvásgombóccal. Rengeteg humoros pillanatot köszönhetünk neki, főleg, mikor kedvenc hobbijának hódol: bosszantja a Herceget. A mi legnagyobb örömünkre!

Vannak olyan darabok, amelyekhez bizonyos hangulat kell. A Padlás viszont nem ilyen: bármikor, bármilyen formában ugyanúgy megmosolyogtat és szíven talál. És most, hogy majd’ két évtizedes szünet után túl vagyok az ismétlésen, bátran mondhatom: ezt a darabot látni kell. Újra és újra. A lelkünk megköveteli ezt a kis bűbájos kényeztetést, itt, ég és föld között!

Címkék: Vígszínház Telekes Péter Tóth András Igó Éva Péter Kata Pápai Erika Szőcs Artur Hajduk Károly Juhász István Csapó Attila Lajos András Lázár Balázs A Padlás

Szólj hozzá!

Koldus és királyné – Marie Antoinette

franyokriszta 2016.06.25. 13:52

5e2c4206x_resized.jpgLévay Szilveszter szerencsére megtartotta azt a jó szokását, hogy érdekes női alakokat megidéző történelmi-irodalmi műveket karol fel gyönyörű dallamaival. És szerencsére a Budapesti Operettszínház is megtartotta azt a jó szokását, hogy ezek a musicaleket repertoárjára tűzi. Így a Marie Antoinette-tel már kvartetté bővült a szerző és a színház együttműködéseinek száma.

5e2c4245_resized.jpgA francia királyi krém romlásába csatlakozunk be többségében történelemhű módon: a nép nyomorog, XVI. Lajos alkalmatlan királynak, Marie Antoinette többet törődik a toalettjével és a szeretőjével, mint az államkasszával, a nyerészkedő főnemesek és firkászok pedig próbálják a javukra fordítani a helyzetet. Ez sikerül is, mivel Orléans hercege és Jaques Hébert kincsre talál a fiktív Margrid Arnaud személyében: a kolduslány ugyanis bármilyen ügy élére állítható, győzelemre vezetheti az őt követő népes tömeget. 5e2c4324_resized.jpgÍgy pedig a kellemes báli pillanatok hamar tragédiába fordulhatnak. És hiába a szerető Axel von Fersen higgadt éleslátása, a nyaklánc-botránytól és a kifacsart hírektől feltüzelt nép forradalma csak elsodorja a királyi családot. Egy félresikerült szökési kísérlet után a családot állandó őrizet mellett tartják fogva – az egyik foglár pedig természetesen Margrid, akiről szépen lassan kiderül, hogy valójában Marie féltestvére. A történelemből pedig jól tudjuk: kíséreljen meg bárki is bármilyen mentőakciót, Lajos és Marie is a guillotine alá hajthatja a fejét – és még hányan követték őket!

marie.jpgA címszerepet Polyák Lilla alakította, aki igazán a második felvonásban tudott kiteljesedni. Az első felvonás kelekótya, szerelmes csitrije még akadozott itt-ott, viszont a második felvonás tragikus hősnője már tökéletesen passzolt rá. Határozott, ellenvéleményre nagyon nehezen hallgató, az utolsó leheletéig küzdő nőt kaptunk, akinek első a család és a szerelem, még akkor is, ha ezt kezdetben a pompa elfedi. Csorbíthatatlan vasakarat és méltóság jellemzi, és a hóhérhoz is úgy vonul, hogy egy pillanatig nem jut eszünkbe az, hogy ezt a nőt legyőzték.

margrid.jpgAz előadás legjobbja viszont egyértelműen Gubik Petra volt, aki Margrid szerepében brillírozott. Hálás karaktert kapott, mert egyrészt megnyeri a darab két leggyönyörűbb szólóját, amit magabiztos hangján könnyfakasztóan szépen ad elő, másrészt könnyű azonosulni az egyenlőségért küzdő nővel. Margrid egy nagyon érzelmes, érzékeny és vehemens lány, aki végtelenül okos, és céljaiért a végsőkig küzd. De emellett képes belátni tévedéseit is, és felülemelkedik a saját problémáin a nemesebb cél érdekében. Csodálatos alakítás!

axel.jpgGömöri András Máté is jó választás volt Axel szerepére, aki eleve vesztes helyzetből indul: viszonzott és elsöprő szerelme sosem válhat valósággá, mert azzal a nő romlását okozná, így viszont a háttérből kell támogatnia a bukdácsoló királynét. Emiatt hol elszakadna Marie-tól, hol visszahajtja az egyre sötétebb színezetet öltő forradalom, tovább őrölve a grófot lehetetlen helyzetében. Tiszta logikája édeskevésszer talál meghallgatásra, így kénytelen összetörten szemlélni az eseményeket – vagy éppen tiszta, erős énekhangjával támogatni őket.

orleans.jpgAz intrikus Orléans herceg szerepét Homonnay Zsolt nyerte meg, így addig szövögetheti a szálakat, míg belebonyolódik a saját hálójába. Remekül építi fel a szerepet, néha még mi is elfelejtjük, hogy ez a fickó épp átvágna mindenkit, mert miközben egyenlőségről papol, a trónra fáj a foga. Behízelgő modorosságával kellő ellenszenvet kelt ahhoz, hogy mindenki a halálát kívánja – kivéve persze mikor énekel! A bukását nem lehet egyértelműnek tekinteni, hiszen cselszövő gondolatait tökéletesen beleplántálta a fiába – akit Monori Dominik kevés szöveggel, de nagyszerű mimikával varázsol színre.

hebert.jpgAz intrikusok táborát erősíti Jacques Hébert is, akit Veréb Tamás alakított, nagyszerűen, ugyanis egy igazi patkányt idézett meg a szemeink előtt. Nem gyakran éreztem még azt azon a rengeteg előadáson, amin voltam, hogy egy szereplőt a karakter jelleme miatt olyan szinten gyűlölök, mint Hébert-t – szóval gratulálok Tamásnak! Mindig a pillanatnyi helyzetnek élő, végtelenül cinikus tollú újságíró, akit sosem zavar a valóság abban, hogy gúnyos és támadó cikkeit megírja. Se gátlás, se gerinc, csak fifika és pénzéhség – meg is érdemli a sorsát.

lajos.jpgAki talán kevésbé járt jól a szerepével, az Mészáros Árpád Zsolt. XVI. Lajos ugyanis túlságosan tutyimutyi lett, aki a kelleténél jóval többször mondja el, hogy bár ne lett volna király, viszont önálló cselekvésre ritkán képes, és akkor sem biztos, hogy ez örömhír. Nagyon sokáig kell az ostoba, bárgyú mosolyú báb szerepét hoznia, és hiába a darab végi jellemszilárdulás és gyönyörű szóló, sajnos erről a karakterről inkább azok a vonások maradnak meg a néző fejében, amelyek nem túl hízelgőek egy király és a szerep számára.

divatminiszterek.jpgEzzel szemben sokkal jobban járt Auksz Éva és Angler Balázs, akik bár nem kapnak túl sok szerepet, de az egyedüli humorfaktorként lubickolhatnak abban a pár jelentben, amelyben Rose Bertin és Leonard Autié bemutatja, miért is gyűlölte a nép az elitet. Pénz- és hírnévhajhász kettős, akinek az elvei az önérdek minél előnyösebb támogatásán alapulnak, és a (darabbeli) tyúkeszük ellenére is tudható: ezek ketten a jég hátán is megélnek. Sminkben és magas sarkakon!

12795277_10156610742845501_8025546912603272317_n.jpgA Marie Antoinette musical nem hibátlan, a Lévay-művek sorában nagy valószínűséggel lecsúszik a dobogóról – de ez annak is köszönhető, hogy az Elisabeth, a Rebecca és a Mozart nagyon magasra tette a lécet. De a sajátosságait magában hordozza: gyönyörű, szívet szorongató dallamok akár szóló, akár kórusművek formájában, tragikus történelmi és magánéleti háttér, hatalmas, összehangoltan külön-külön életet élő szereplők és táncosok, könnyek és mosolyok – na meg a szűnni nem akaró, megérdemelt vastaps. Miközben a kissé szituációidegen terrorista-zárókép újra és újra aktuálissá válik…

Címkék: Gubik Petra Marie Antoinette Gömöri András Máté Operettszínház Mészáros Árpád Zsolt Angler Balázs Homonnay Zsolt Polyák Lilla Auksz Éva Veréb Tamás Monori Dominik

Szólj hozzá!

Az ogre olyan, mint a hagyma – Shrek, a musical

franyokriszta 2016.06.13. 13:15

13322017_1406736809625907_4738317441743512823_n.jpgNem egy aprócska fába vágták a fejszéjüket Szente Vajkék, mikor a Shrek színpadra vitele mellett döntöttek, ugyanis a mese olyannyira korszakalkotó és egyedi volt a 2000-es évek elején, hogy még a folytatások sem tudták hozni a későbbiekben ezt a sikerszínt. A magyar produkció, ahogy látom, abszolút megosztotta a közönséget: vagy minden lépését szidják, vagy teljesen meg vannak elégedve a végeredménnyel. Én az utóbbi csapathoz állok nagyon közel.

13312599_10154116684073382_3358988234867181475_n.jpgA musicaltől nem lehet elvárni azt, amit a mesefilmtől – értelemszerűen egy rakat számítógéppel sokkal könnyebb vizuális csodát teremteni, mint hús-vér emberalapanyaggal. A látványra azonban nem lehetett panasz, amit a valóság megengedett, az meg is történt, miközben egy az egyben a mese jelmezei és díszletei tárultak elénk. Ami sajnos viszont nem szállt alá a képernyőről, azok a zenék – a musical számai átlagosak, egy-két kivételtől eltekintve kellemesek, de könnyen feledhetőek, ráadásul a néhol erőltetetten mai, szlenges szöveg bugyutaságait is ezek szenvedik meg leginkább. De a dalokban is van egy állandó pozitívum: remekül koreografáltak; a 30 fős tánckar munkáját öröm nézni (elég csak a patkányok vagy a virágok táncára gondolnunk).13321777_10154117727523382_2494723061821246335_n.jpg A történet pedig egy-két eltéréstől eltekintve ugyanazt a megmosolyogtató bájt hozza, amelyért az ogresztori ennyire népszerű lett. Shrek, a mogorva és magány-imádó ogre kénytelen kiszabadítani a sárkány őrizte várból Fiona királylányt, mert Farquaad nagyúr csak ennek fejében mesefigura-mentesíti a mocsarát. Shrek mellé szegődik a levakarhatatlan Szamár, és a tűz és víz kettős teljesíti is a küldetést. A menyasszony-kiszállítás közben azonban Shrek és a gyönyörű Fiona egymásba szeretnek, de mivel nem működik közöttük tökéletesen a kommunikáció, hiszen Shrek az érzéseiről, Fiona pedig zöld kis titkáról nem beszél, több kitérőt is kell tenniük, míg végre tényleg egymáséi lehetnek. És ekkor felcsendül a film végi ikonikus betétdal, az I’m a Believer.

shrek.jpgFeke Pál számára Shrek jelmeze részben átok, hiszen a mozgását nehezítő és a mimikáját tompító cseles ruhák és maszk jelentősen lassítják, szögletesítik a mozgását. Orgéja viszont kamatozik ebből, hiszen ez a Shrek kissé bumfordibb és bizonytalanabb, mint a mesebeli alteregója. Persze ő is faragatlan és könnyen kijön a sodrából, de ugyanilyen könnyen meg is lehet ingatni a hitében, és ilyenkor kedvesen gyámolatlanná válik. Szerethető karakter.

fiona.jpgSzinetár Dóra Fionája sokkal vadabb, mint a rajzolt, pedig neki sem kellett egy kis szilajságért a szomszédba mennie. Borzalmas gyerekkora rányomta a bélyegét a felnőtt viselkedésére, és ezzel az érvvel szeret is takarózni. Kis felsőbbrendű pukkancs, akiben a nőiség tökéletesen keveredik a fiús daccal. Fiona olyan szempontból is jó kis szerep, hogy jut neki egy remek táncrész, és a musical legjobb dalát is elviszi – melyből kiderült, hogy a legkisebb Fionának is gyönyörű hangja van!

szamar.jpgA szószátyár, lelőhetetlen Szamár szerepében Csonka András volt látható. Rappelt, jammelt, szövegelt, megállíthatatlanul. Csonkának jól állt a cinikus, humort humorral halmozó szerep, aki csurig telt érzelmekkel, és nagyon egyszerű vágyai vannak: legyen valaki, akit szerethet. Szamarának jó radarja volt az érzelmekre, és remekül sosem tudta, mikor kéne hallgatnia. Bár a bőbeszédűségnek vannak előnyei is, hiszen a Sárkány torkából is kidumálta magát!

farquaad.jpgSerbán Attila minden tiszteletet megérdemel Farquaad nagyúr alakításáért, hiszen a kis növésű nagyratörőt végig térden állva hozza. És nem csak egy helyben pózol: rohangál vagy éppen táncol is, térden. A musicalből az is kiderül egy remekül sikerült szólóból, hogy honnan ered Farquaad olthatatlan averziója a mesefigurák irányában, miközben pöffeszkedő önimádata kellően idegesítő ahhoz, hogy antihős válhasson belőle.

sarkany.jpgTóth Gabi Sárkánya esetében nem beszélhetünk alakításról, hiszen a tűzokádónak össz-vissz egy darab dal jut – de azt Gabi olyan emlékezetesen adja elő, hogy megérdemelten zsebeli be a vastapsot ő is, és a gigantikus Sárkány-mása is, amit három ember cipel és „szólaltat meg” mögötte.

mesehosok.jpgJó döntés volt, hogy a mesefigurák, illetve a Gáz Gézák szerepeit is felduzzasztották, így ugyanis kaptunk még pár nagyon humoros, érdekes alakítást. Mindenképpen kiemelkedő volt Simon Boglárka, aki hol felváltva, hol egyszerre alakította Piroskát és Mézit, és még egy rövidke duettet is énekelt magával két külön hangfekvésben. Juhász Levente Pinokkiójának pedig rengeteg humoros pillanat köszönhető, és elkeseredése ellenére elég hamar a Gáz Gézák élére áll.

13321632_1406736856292569_7349561017281337984_n.jpgIgazából (közhelyes, de igaz) a Shrek, a musical is olyan, mint a hagyma: vannak benne igazán kellemes rétegek, de becsúszott egy-kettő olyan is, ami inkább megríkat. De az arány mindenképpen jó, nagyon kellemes kikapcsolódást nyújtó monumentális darab született belőle – reméljük, nem csak két alkalomra.

Fotók: László Erhardt Photography

Címkék: Szinetár Dóra Shrek Tóth Gabi Csonka András Feke Pál Simon Boglárka Szente Vajk Serbán Attila Juhász Levente SportAréna

Szólj hozzá!

A jenki nő kalandjai a lószagú férfival – A chicagói hercegnő

franyokriszta 2016.05.27. 09:35

idvc5.jpgKülönös vegyület a Budapesti Operettszínház legfiatalabb operettje, A chicagói hercegnő: történetre kicsit összeollózott Kálmán Imre best of, zeneileg meg igazi stíluskavalkád, hiszen rendre összeméri az erejét a jazz a népzenével, a charleston a keringővel, az operett a slow foxszal – és ezen a téren jól is jön ki az összecsapásból. Csak miközben a darab ezzel a koktéllal kicsit nagyot markol, kicsúszik a tartalom.

Valamikor az 1900-as évek eleje-közepén járhatunk, mikor három milliárdos amerikai lánycsemete és sleppjük keveredik szó- és táncváltásba a fiktív Sylvária vad és kemény hercegével, és nem kevésbé szilaj kompániájával – hol máshol, mint Budapesten. bmzl59.jpgA lányok unalmukban fogadást kötnek, hogy az nyeri a potom egymillió dollárt, akinek sikerül valami olyan különlegességet vennie, ami pénzzel szinte el sem érhető. Mivel a fővezér Maryt mélyebben megfogja a megtörhetetlen Borisz herceg ellenállása, úgy dönt, a férfi lesz a „shopping tárgya”. Ezért Mary és a mindeneseként funkcionáló Bondy átruccan Sylváriába, hogy megvegye a királyi kastélyt. Ez végül is kapóra jön a honatyáknak és –anyáknak, mert az államkincstár kong az ürességtől, és ha fogat szívva, szájat húzva is, de Borisz távollétében beleegyeznek a tranzakcióba. Ráadásul Mary bájával mindenkit lenyűgöz, ezért Lizaveta nagyhercegnő hercegnővé is üti, és még azt se bánná, ha kalandor fia feleségül venné. 13043767_1093918187332673_4879170693731022401_n.jpgKözben persze Bondy-t is rapidsebesen szíven lövi Cupido, mikor vígan ánizscukorkát ropogtat a szomszédos Moránia kissé autista örökösnőjével, Rosemary-vel – akit amúgy az apja Borisznak szánt. Természetesen, ahogy jó operetthez illik, férfi főhősünk pont akkor szerez tudomást a fogadásról, mikorra már végre feladnák Mary-vel az önfejűségüket, és szeretnék egymást, ezért még pár kitérőt kell tenniük addig, míg rájönnek, hogy a charleston és a csárdás úgy passzol egymáshoz, mint Rosemary Bondy-hoz, vagy egy amerikai milliárdoslány az elszegényedett sylvár herceghez. És még Lizaveta is megtalálja évtizedekkel ezelőtt eltűnt szerelmét.

mary.jpgMary Lloydot Fischl Mónika keltette életre fiatalos derűvel és lezserséggel. Bár Mary hosszú karakterfejlődési utat jár be, míg az elkényeztetett, pénzközpontú fruskából az érzelmeit nyíltan felvállaló, áldozatkész nővé érik, mégis a kezdetektől szerethető. Pedig (bár nem az ő szájából hangzik el, de) abszolút „a pénz az isten” ars poetica szerint él, mások érzéseivel mit sem törődve vásárol fel mindent, ami megtetszik neki, de valahogy bájjal és határozott kedvességgel tökéletesen ellensúlyozza a pusztítást. És Mónika végre azt is bemutathatta, milyen jól táncol!

borisz.jpgHomonnay Zsolt a nagyhangú, akaratos, és hasonlóan elkényeztetett Borisz szerepében lépett színpadra. Hercege is hozzászokott ahhoz, hogy minden úgy történik, ahogy ő kívánja – csak ő pénz helyett az erőszakos fellépéssel manipulál. Végtelen hagyománytisztelete ellenáll minden újításnak, legyen szó nyugati táncstílusról vagy női egyenjogúságról, és soha nem hajlik meg senki akarata előtt sem. Ahogy Mary a dúsgazdag nemtörődömsége, úgy Borisz a konoksága ellenére is végig szimpatikus marad, akinek az önfejű kínlódásai mosolygós fejrázásokat váltanak ki a nézőkből.

lizaveta.jpgKalocsai Zsuzsa és Lizaveta karaktere tökéletes párosítás – oké, direkt rá írták a szerepet. Végre megcsillogtathatja a humorát, még ha bugyuta jelenetekbe is kényszerül, onnan is felülemelkedik, és remekül hozza a fia miatt zsörtölődő, az ország gyászos sorsa miatt kétségbeesett lépéseket tevő, de végig melegszívű tyúkanyóként szálakat rendezgető nőt. Benjamin Lloyddal (Ottlik Ádám) való újra-egymásra találásuk szívet melengető, és ennek a jelenetnek köszönhetően már tudjuk, hogy az „öregedés” kellemesebb szinonimája lehet „minőségi hervadás”!

bondy.jpgLaki Péter személyében egy újabb remek hangú, humorú és mozgású színésszel gazdagodott a táncoskomikusok sora. Ugyan az általa játszott James Bondy sem ússza meg néha a túlzásba forduló groteszket (ha nem kell ötször elsütnie a „My name is Bondy, James Bondy” poént, akkor egyszer sem), de jól építi fel a kissé nyegle, kissé izgága, de hatalmas szívű aranyifjú karakterét. A szteppelését pedig öröm nézni!

rosemary.jpgSzendy Szilvi játszott már butuska szőke karaktert, de Rosemary Dragica egy teljesen új szint – a lányzó ugyanis szellemileg egy cseppet korlátolt. A rendezői döntés nem igazán tiszta, de Szilvi úgy formálgatja a karaktert, hogy az humoros legyen, de ne bántó. Csodálkozó szerelmével bárhova követi Bondy-t, és sajátos világképével nem egy vicces pillanat fűződik a nevéhez. Viszont a táncjelenetekkel pórul járt: csak kettőt kapott, és sajnos az alkotók azokból kispórolták az igazi szubrett-táncos komikus momentumokat.

0wmm80.jpgMint ahogy az egész darabból hiányzik valami igazi tartalom, mert így csak limonádé. Vannak benne humoros pillanatok, de a katartikus, drámai jelenetek (amik, valljuk be azért a divatosan lenézett operettekben is receptszerűen vannak) kimaradtak. Remek a két zenei stílus szembeállítása, majd egybefonása, de erős a gyanúm, hogy a fülbemászó dallamok többsége csak azért mászott be a fülbe, mert többször is elhangzik a darab során – vagy mert nagyon emlékezetes volt alatta a koreográfia. A díszetek szépek, a jelmezek pazarok (a jelmezbál ezer szemet kívánna, annyi érdekes ruhaköltemény vonul végig a színpadon), a színészeken is látszik, hogy szeretik a darabot, és mindent beleadnak – csak alig van megírva, hogy mibe. Nagy kár, mert így csak egyszeri kellemes szórakozást nyújthat az egyik legkülönösebb operett.

Címkék: Szendy Szilvi Operettszínház Fischl Mónika Kalocsai Zsuzsa Homonnay Zsolt Ottlik Ádám A chicagói hercegnő Laki Péter

Szólj hozzá!

Gyöngyszem a pincében – A lepkegyűjtő

franyokriszta 2016.04.18. 10:03

10014544_285553554901562_1699526510156733066_n.jpgKönyvmoly lévén nagyon ritkán mondom azt egy feldolgozásra, legyen az film vagy színházi darab, hogy jobb, mit az eredeti. Most mégis megesett velem.

Tény, hogy a Centrál Színház A lepkegyűjtője  kvázi előnyösebb helyzetből indult, mert John Fowles regényét bár tetszetősnek találtam, nem vert tábort a szívem közepén. 11150250_285553454901572_527253594139106256_n.jpgDe nem volt egyértelmű a darab győzelme, hiszen a könyv egyik kulcsa az a társadalmi ellentétből fakadó filozofálós kutya-macska harc, amely az egész könyvön végighúzódik, és amelyet úgy gondoltam, piszok nehéz lehet színpadon visszaadni. Valószínűleg így gondolhatta Horgas Ádám és csapata is, ezért a nyerő megoldást dobták be: ezt a szálat redukálták, 12417787_338382962951954_4537079883196419407_n.jpgés a megtartás-megmenekülés ellentétére húzták fel Ferdinand és Miranda találkozását. Ferdinand ugyanis reménytelenül szerelmes Mirandába, aki viszont észre sem veszi a semmitmondó, szürke figurát. Viszont mikor Freddie hatalmas összeget nyer a lottón, úgy dönt, mindent megtesz azért, hogy élete szerelme viszonozza érzéseit – ezért elrabolja, és egy pincében tartja fogva a lányt. Miranda, bár első, második, sokadik pillantásra is sokkal rafináltabb Freddie-nél, képtelen megszökni. A helyzetbe cseppet sem beletörődve megpróbál „normális” viszonyt kialakítani a férfival – az ellentétek azonban ebben az esetben nem vonzzák, hanem végzetesen taszítják egymást.

11094724_285553411568243_4112348025069948842_n.jpgBereczki Zoltán lepkegyűjtő, kispolgári Ferdinand Cleggje a két lábon járó pszichopata. Olyan semmitmondó, üres lény, hogy az is meglepetésnek tűnik, hogy egy ilyen részletes tervet egyedül ki tudott vitelezni, és fent tudott tartani. Még saját magában is képes lenne elbizonytalanodni, egyben viszont végtelenül határozott: Miranda kell neki. Szeretetre vágyik, de képtelen a befogadására és a közvetítésére. Annyira mélyen hiszi (vagy akarja elhitetni magával), hogy amit tesz, az végeredményben jó, 10271610_338383196285264_5641925645670935065_n.jpghogy pillanatokra még minket is meg tud győzni igazáról. Remegő, nárcisztikus, halk szavú, végtelenül frusztrált, izzadó, idegroncs énje inkább szánalomra méltó, mint gyűlöletes, viszont mikor kirobban belőle az állat, az hátborzongató. Elképesztő koncentrációt igényelhet Bereczkitől ez a szerep, amit valószínűleg nem lehet a tapsrend után egyszerűen a jelmezzel együtt a szekrénybe akasztani – briliáns alakítás…

10405575_285553244901593_8355167916349316698_n.jpg…akárcsak Ágoston Kati Mirandája, aki bohém, elkényeztetett főiskolás művészlányból kénytelen felnőni egy rettenetes helyzethez. A kezdeti rettegését azonban (kényszerűen) hamar levetkőzi, és innentől kezdve uralja Freddie-t és a játszmát – még ha a szabadságot nem is kapja meg. Hol megtévesztően édeskés bájjal próbálja elaltatni a férfi gyanakvását, hol hisztérikus, de a testi-lelki kegyetlenségtől sem riad vissza. 11149265_285553404901577_4075636524368225118_n.jpgPenge agyának és maró humorának köszönhetően minden esetben pillanatok alatt sarokba tudja szorítani Freddie-t, miközben kézzel-lábbal küzd azért, hogy ha nem is megkedvelje, de legalább megértse a férfit. Fennhéjázó sznobizmusa ellenére is szerethető karakter, akinek természetesen ösztönösen drukkolunk, hogy visszakaphassa az életét, és jól tudjuk, hogy elég egyetlen hibát vétenie, hogy mindkettejük reményei szilánkokra törjenek.

580339_338383156285268_3518401320669954285_n.jpgBár A lepkegyűjtőben vannak szép számmal humoros pillanatok is, a feszültség megállás nélkül berezgi a színpad és a nézőtér minden négyzetméterét. A két zseniális művész megszakítás nélkül közel másfél órán keresztül szegez székbe és légzési nehézséggel tűzdelt állapotba, nem eresztve a figyelmet és az idegszálakat egy másodpercre sem. Rég láttam ennyire tökéletes előadást!

Címkék: Bereczki Zoltán Centrál Színház Ágoston Katalin A lepkegyűjtő

Szólj hozzá!

Elit szórakozás – Pletykafészek

franyokriszta 2016.03.29. 18:40

pletyka24.jpgElőfordul velem, hogy valami nagyon tetszik, mégis nehezen öntöm szavakba annál bővebben, hogy „nagyon jó volt”. Ilyesmi volt a Centrál Színház repertoárjának több éves sikerdarabja, a Pletykafészek is – annyira egyben van az egész előadás, annyira profik a színészek, hogy nagyon nehéz nekikezdeni ennek a beszámolónak. De azért kicsit mégis részletezem a „nagyon jót”.

pletyka8.jpgA New York-i alpolgármester csillogó otthona adja a történet helyszínét, ahova a politikai méltóságos és neje tizedik házassági évfordulójukra várták nem kevésbé illusztris vendégeiket. Igen ám, csak mikor mi bekapcsolódunk a történetfüzérbe, egy hisztérikus vendég-feleséget és egy vérben fürdő vendég-férjet látunk, semmi más party-nyomot. A házigazda ugyanis átlőtt füllel kornyadozik a hálószobájában, a felesége eltűnt, akárcsak a személyzet, kész étel pedig egy morzsányi sincs, csak egy öngyilkosságra utaló szándékú alpolgármester.A vendégek pedig szépen lassan befutnak, és az első házaspárnak mindennél fontosabb, hogy a házigazdáék pontos állapotáról senki ne szerezzen tudomást. dsc_1841k.jpgPersze, ahogy az jó komédiákban lenni szokott, némi színezéssel, betoldással apránként minden kiderül, és miközben mind a négy pár soraiban mennek a belső drámácskák. Ugyanis van itt összetört, méregdrága autó, féltékenységi jelenet, becsípődött gerinc és átmeneti süketség is, na meg töméntelen mennyiségű pletyka és félreértés. Ha mindez nem lenne elég, még a rend szigorú őrei is befutnak, hogy egy csodásan nyakatekert monológ végére minden még sötétebbé váljon, és az idillinek tűnő végső nyugalmat csak megzavarja valaki a pincéből.

chris.jpgNagy-Kálózy Eszter Chris Gormanje a tündér-bündér nyafka, butuska szőke nő tökéletes életre keltett verziója. A hangszíne nem ritkán a denevérek ultrahangjai magasságában rezonál, hiszen mindig kétségbe van esve valami miatt – annak fényében, hogy szinte minden helyzetet képtelen átlátni, ez nem is meglepő. Menő ügyvéd létére semmi határozottság nincs benne, sodródik a barátai között, miközben nagyra nyílt szemekkel, kislányosan csodálkozik rá mindenre – nem gondoltam volna, hogy Nagy-Kálózínak egy ilyen szerep is ennyire jól állhat!

ken.jpgA férjét, Kent Simon Kornél alakította, aki szerencsére határozottság szempontjából neje ellentéte. Egész jól tudná kezelni a problémát, hiszen még a legszélsőségesebb esetekben is nyomokban higgadt, ha nem szaladna bele egy ideiglenes hallásvesztésbe. Így viszont rengeteg kiszámítató, de humoros helyzettel lesz gazdagabb a simlis karaktere, aki bármilyen helyzetből ki tudná vágni magát improvizációval és némi ügyvédi fifikával – ha a környezete hagyná.

claire.jpgLiptai Claudia Claire Ganza a megtestesült gazdag nő, akit rendre utálnak a hasonló kasztbeliek: okos, dögös, szarkasztikus, kíméletlen és mindig csőre van töltve pletykákkal. Azokat szórja is rendszeresen, miközben csípős nyelvével mindig van valami helyzetre illő bon moitja, és ha kellene, még egy féltékenységi jelenetbe is belemenne, csak hogy onnan is győztesen távozhasson.

lenny.jpgBár a nyolc szereplő nagyjából egyenrangú, a darab végére Rudolf Péter Lennyje mégis főszerepi pozícióba emelkedik. A némi Keresztapa-áthallással meghintett főkönyvelő kezdetben csak rommá tört BMW-jével hajlandó foglalkozni, így csak fokozatosan bonyolódik bele a hazugságok hálójába, amiben remekül evickél. Tipikusan az a fazon, aki szereti hallatni a hangját, egy sztorit képes akár ötször egymás után is elmesélni, hogy mindenki hallja – kivéve, ha éppen rendőri kihallgatáson kell rögtönöznie a házigazda szerepében. Bravúrosan, sikerrel.

cookie.jpgBásti Juli Cookie Cusackje a szivárványpár egyik fele: a szakácsműsorokból ismertté vált keménykezű tyúkanyót csak ez és férje sorolhatja a procc rétegbe, mert különben habitusát tekintve annyira kilóg a felső tízezres társaságból, hogy ezt kedves barátnői nem győzik a háta mögött firtatni. Hátfájós hippije megtörve a konyhába kényszerül, hogy minden Darwin-díjast megszégyenítő baleseteket szenvedjen el.

ernie.jpgA szivárvány kettő a sikeres pszichiáter Ernie, aki magánéletében sem tudja levetkezni hivatását – Scherer Péter alakítása egy mindenkibe belelátni, agyon analizálni vágyó kisember. Ernie is kilóg kissé a férfikarból, talán végtelen papucssága miatt is, hiszen a határozott, erős hang nem jellemzője, ellenben a kínos kacajok annál inkább. Na meg az aggódás, ha hites neje kissé megborul a konyhában. Vele együtt.

glenn.jpgSchmied Zoltán Glenn Coopere a sztereotíp kispolitikus: mindennél fontosabb a makulátlan jó híre, és a nehezen kisírt választói bizalom megtartása. Mivel épp a választásokra készül, minden kompromittáló helyzetet kerülne – ami egy fülön lőtt alpolgármester házában nem könnyű feladat. A gerince is hajlamos rövidebb időre eltűnni, ha úgy hozza a helyzet, a kotyogás sem áll távol tőle, mint ahogy az idegbaj sem, amellyel a felesége kirohanásait próbája kezelni.

cassie.jpgBár mind a nyolc karakter a valóság súlyosan eltorzított mása, Bertalan Ágnes Cassie-je a legszürreálisabb. A távolságtartó jégkirálynő valójában egy paranoiás őrült, aki úri unalmában féltékenységi jelenetekbe és kristályimádásba menekül, hogy aztán komoly, látszólagos pálfordulással még tovább zilálja az amúgy is zavaros helyzetet, és szabadjára engedje a benne rejtőző sárkányt.

pletyka14.jpgA Pletykafészek varázsa a remek színészek mellett az, hogy a karfába kapaszkodva, görnyedve-nevetve nézzük végig, ahogy a szereplők egyre mélyebben és mélyebben keverik bele magukat a saját hazugságaikba, és már azt se tudják, hogy pontosan kinek mit is füllentettek a helyzetre – mégis együttesen kéne kiverekedniük magukat belőle, hogy még abszurdabb helyzetbe csússzanak bele: az igazságba. Szóval tömören: nagyon jó volt.

Címkék: Rudolf Péter Bertalan Ágnes Scherer Péter Liptai Claudia Nagy-Kálózy Eszter Schmied Zoltán Básti Juli Centrál Színház Simon Kornél Pletykafészek

Szólj hozzá!

Illúzió a türelem – Sybill

franyokriszta 2016.03.12. 16:58

70.jpgElcsépelt szófordulat a mai rohanó világunk kifejezés, de nagyon is igaz: folyton rohanunk, nincs időnk kiélvezni a szép pillanatokat, csak menni-menni állandóan körbe-körbe a mókuskerékben. Ez a formula érvényesül akkor is, ha a múltat idézzük meg – a Sybillben is mindenki kapkodva száguldana a céljai felé, és ezért az érzelmek megélését is háttérbe szorítják. Csakhogy mire idő jutna rájuk, már nem biztos, hogy lesz mit megélni.

n1ri100.jpgAz Operettszínház Sybilljének is a ráérős, fájó visszapillantás ad keretet: az idős Sybill éli át újra életének talán leghektikusabb napját, mikor végül sorsfordító döntést hozott – arcjátékából tekintve ma már úgy gondolja, rossz döntést. Egy orosz hotelben találjuk fiatal mását impresszáriójával és annak fiatal feleségével, miközben az egész város hangyabollyá változva várja a Nagyherceget és a Nagyhercegnőt. Csakhogy befut Sybill szerelmese, Petrov, aki elől a művésznő elszökött – és ami még nagyobb baj, Petrov katonaként a szolgálatot maga mögött hagyva szökött Sybillhez. Fokról fokra közelebb kerül a négyes a szibériai deportáláshoz, mikor a csapat egy huszáros vágással menti ki magát a kormányzó előtt: Sybillt a Nagyhercegnőnek hazudják, Petrovot a testőrének, Charlotte-ot, a korrepetitort pedig Sybillnek. 110.jpgEbbe bele is nyugszik mindenki, a négyes ennek örömére szökne a turpisság kiderülése előtt, de Poire, az impresszárió miatt végül mégis csak a bálon köt ki a kompánia – ahova hamarosan a Nagyherceg is megérkezik. Aki ahelyett, hogy lebuktatná a kvatrót, folytatja a „Sybill=Nagyhercegnő” fedőnevű játékot – Petrovnak viszont nem fűlik a foga ahhoz, hogy a főnemes házastársi jogát gyakorolja Sybillen. A művésznő mentené a menthetőt, ezért elhozatja a bálra Petrovval a Nagyhercegnőt, aki móresre taníthatná a férjét. Meg is teszi, csak nem úgy, ahogy azt Sybill kitalálta – ő jelenik meg Sybillként. A két pár versenyt kezd a legféltékenyebb címért, megállás nélkül gyötrik egymást, míg végül csak egymás mellett kötnek ki – illetve köthetnének, ha akarnának.

sybill.jpgFischl Mónika ezúttal is az igazi dívát adja, most Sybillként. Most nem kell megközelíthetetlennek lennie, helyette egy nagyon okos, az érzelmek fölé is racionalitást helyező nőt alakít – de azért ha valaki mégis belegyalogolna az érzelmeibe, garantáltan megvédi magát. Tisztában van vonzóságával, de nem él vissza vele, a hazugságot is csak Petrovért használja, utána már menekülne belőle, és szeretné a legkevesebb sérüléssel kihozni a társait a helyzetből. A hangja pedig még mindig szárnyal.

petrov.jpgPetrovot Dolhai Attila alakította. Sajnos ez a szerep nem jó: nincsenek nagy lehetőségei, nem lehet benne nagy ívet bejárni. Petrov ugyanis az a személy, aki minden esetben pengeélen táncol – hol a szabadságáért, hol a szerelméért kell aggódnia, ezért nem is nagyon cselekedhet önállóan, inkább mások utasításaira kell hagyatkoznia. Nagyon szerelmes, nagyon önfeláldozó, nagyon féltékeny – és nagyon sokat nézi kétségbeesetten az eseményeket. Sajnos túl sok énekelni valót sem kap – de ha mégis, akkor szerencsére Dolhai kiereszti a hangját!

nagyherceg.jpgPetrovval szemben a Nagyherceg egy nagyon jó szerep – mindig örülök, mikor Vadász Zsoltot a klasszikus bonvivántól némiképp elütő szerepben láthatom. A Nagyherceg ugyanis – bocsánat, de – egy kis mocsok: élvezi, ha játszhat a környezetével, ha picit visszaélhet a hatalmával, és a saját akaratára kényszeríthet másokat – viszont ha úgy érzi, támadás éri, akkor elveszti a férfias kontrollt, a vereségbe pedig sosem törődik bele véglegesen. Nagyhercege nagyon elszántan cicázik a markában vergődő Sybillel, majd kisfiúsan tombol, mikor a feleségétől ugyanezt a játékot kapja vissza. A gúnyos kikacsintásokat, mimikát pedig élmény látni!

nagyhercegno.jpgLukács Anitának sincs feltétlenül szerencséje a Nagyhercegnő szerepével – ugyanis nagyon későn csöppen csak bele hús-vér valójában az eseményekbe, így kevés ideje van kijátszani magát. Alakításában egy kihűlt házasságban szenvedő, méltósággal teli nőt láthatunk, aki nem hagyja magát eltiporni. Egy vállrándítással romba dönti férje higgadtságát, és kitartóan, néha kíméletlenül törtet a bosszúért. De van egy nagyon komoly erénye: képes megbocsátani. Úgy, hogy még a büszkeségét sem kellett eldobnia.

poire.jpgKocsis Dénes Poire-ként újra kimozdulhatott a hősszerelmes szerepkörből – és ez nagyon jól áll neki! Kezdetben nehéz dolga van, mert több lapáttal kell bedobnia az alakításból, hogy felvázolja nyugtatómániás, állandóan aggódó, a feleségétől is félő hipochonder roncsot, így sokká válik, de ezt követően szépen lecsiszolja a kilengéseket, és egy nagyon kacagtató, a változásnak és a bosszúnak egyaránt többször nekifutó, igazi férfivá vezetgeti Poire-t, aki lassan talán már attól sem ijedne meg, hogy esetleg megfázik. A norvég altatódal pedig az előadás egyik legviccesebb pillanata.

charlotte.jpgDancs Annamari Charlotte-ja az a nő, aki tudtán kívül vágott bele egy nagy lufiba, ami közben kipukkadt – fényes karriert és boldog házasságot remélt. Helyette kapott egy szeszélyes művésznőt és egy idegbeteg, férfiként véletlenül sem teljesítő férjet. Hát csoda, hogy kissé hisztis? Ideiglenes Sybillként azonban a valódi paródiájaként is kiélheti a csillogásra szomjazó álmait, csak közben megállás nélkül küzdhet az érte lángoló kormányzóval. Ennek örömére gyötri is rendesen Poire-t!

kormanyzo.jpgA felismerhetetlenségig maszkírozott és nagyon humoros segédcsapattal ellátott Mészáros Árpád Zsolt kormányzóként szintén a viccfaktort erősíti. Bohókás főkatonaként életekről dönt, de él benne még a kis kadét, akinek még lehettek érzelmei, nem csak egymásnak ellentmondó utasításai. Ezért megszállottan üldözi az elveszett szerelmet, és ha azt hiszi, megtalálta, az olyan banális apróságok sem zavarják, hogy a 29 éves Charlotte-tal nem táncolhatott 30 éve egyetlen bálban sem. Aztán végül csak megtalálja a keresett hölgyet Olgában (Oszvald Marika), és akkor aztán lesz nemulass!

4bhf127.jpgHa a jó-rossz jelzőkkel kéne értékelni Jacobi operettjének ezt a változatát, nagyon nagy bajban lennék – mert a darabnak bőven vannak hibái is. Egy-két slágert (pl. Illúzió a szerelem, Sybill levele) leszámítva nem nyújt maradandó zenei élményt (oké, tudom, ez még Jacobi sara), főleg a Nagyhercegné szenvedi meg ezt a problémát. Néhány karakter csak vázat kap, tölteléket nem, itt-ott a történet is leül, vagy éppen túl gagyivá válik – de máskor viszont annyira magába szippant, hogy szinte ott rohangászunk a hotelban, táncolunk a bálban, remegünk a szerelmesekért, és élvezzük a gyönyörű látványt. Nézőként emészteni kell az élményeket, masszába gyúrni és újra szétcincálni részekre – ehhez kell a türelem.

Címkék: Vadász Zsolt Dancs Annamari Operettszínház Dolhai Attila Fischl Mónika Kocsis Dénes Mészáros Árpád Zsolt Oszvald Marika Lukács Anita Sybill

2 komment

Tányércsapkodós családi idill - Lear király

franyokriszta 2016.02.11. 12:14

eleje.jpgRég nem láttam már Alföldi Róbert rendezte darabot, Shakespeare-rel való randevúm pedig mindig esedékes – így a Lear király megtekintése is már régóta érett. A költőzseni legsötétebb, misztikumot mellőző legborúsabb drámájához azonban hangulat is kell, ugyanis az euforikus katarzis fogalma ismeretlen a történetben, ellenben a véres családi viszály ólomsúllyal üli meg a néző lelkét – miközben azért azon is morog, hogy ennyi indokolatlan káromkodást miért is muszáj belefűzni minden darabba?!

12141621_1194002873961113_2435839684335490187_n.jpgA Radnóti Színház Lear királyának terepe egy szépen megterített, ünnepi nagy asztal, amely patyolat tiszta terítékével, csillogó étkészletével és ínycsiklandozó falatjaival szerepet is kap: tökéletesen megmutatja az idilliből a tragédiába romlást, ahogy egyre törik, mocskolódik, gyűrődik. Emellett az asztal mellett jelenti be Lear családjának és híveinek, hogy a kormányzást megunva felosztja Albiont a lányai közt, és ő csak szállást kér mostantól magának és száz katonájának. Azonban a földet nem adja ingyen – lányainak szavakkal kell bizonyítaniuk szeretetüket. A két idősebb lány, Goneril és Regan gyönyörűen leplezi velejéig való romlottságát, így mézes-mázos szavakkal veszik le apjukat a lábáról. A legkisebb, Cordelia azonban más – ő tiszta, ártatlan, így a szeretetét nem is tudja hamis szavakba rejteni. 12049457_1194002183961182_5336345140740021215_n.jpgLear azonban ezt árulásnak veszi, kitagadja kedvenc lányát, a kavarodásban felpofozza szeretőjét, és száműzi régi bizalmasát, Kentet. Ahogy Gloucester már itt rávilágít, a szép napok ezzel véget értek. Lear megindul túrájára lányaihoz, ám azoknak elegük van apjuk szeszélyéből és nagyszámú, rendezetlen katonai kíséretéből. Lear szerencséjére nem marad egyedül a kívül-belül tomboló viharban: Kent álruhában tér vissza mellé, míg szeretője az őszinte, keserédes bohócként kíséri – de az ő kettősük sem tudja megakadályozni azt, hogy a sorozatos csalódások miatt Lear meg ne őrüljön. 12111980_1194002173961183_8131060914079955763_n.jpgEközben Gloucestereknél is dagad a dráma: a fattyú fiú, Edmund befeketíti apjuk előtt bátyját, a becsületes Edgart, aki így kénytelen menekülni az apai bosszú elől, miközben Edmund egyre feljebb tör, és már az apját csalja csapdába. Edgar Rongyos Tamásként csatlakozik Learék kompániájához, ám mikor apját öccse csele miatt megvakítják, a szíve mellé szólítja, és egészen haláláig mellette áll. A belső csatározások miatt egyre fogynak a szereplők, Cordelia is későn tér vissza, hogy megmentse apját, így fogságba esnek, és őket is eléri a vég. Egy maroknyi szereplő marad csak életben a holttestek és a romos asztal körül, hogy a családi ünnepségből gyásszá fokozódó történet fölött tort üljenek.

lear2.jpgLászló Zsolthoz tökéletesen illik Lear szerepe – bár se nem öreg, se nem gyenge, inkább szeszélyből dönt a visszavonulás mellett. Méltóságteljes, kikezdhetetlen figurája fokról fokra bomlik meg, előbb a tomboló dühkitörésektől, visszafojthatatlan agressziótól és meggondolatlanságtól még szánni sem lehet, csak megállapítani, hogy hiányzik a racionális döntésekhez kellő higgadtsága. Azonban szépen lassan átcsúszik az őrületbe, hol gyerekként, hol megtört öregemberként ábrázolva, aki még mindig nem érti, mit rontott el ennyire nevelés közben – a válasz megtalálása előtt, tévedéseit belátva hagyja el a világot.

bohoc.jpgKováts Adél Bohóc alakítása szívszorító – remek csavar, hogy a megalázott nő végtelenül és keresetlenül őszinte, és bohóc mivolta miatt büntethetetlen alakban tér vissza. De azért kikacsint az elmosódott smink alól a nő is, hol szerelmesen önmagát felkínálva, hol anyáskodva, tigrisként óvva Leart. A halálba is követné a férfit, akit végig próbál a földön tartani. Számomra az ő halála volt a legértelmetlenebb, legszomorúbb – de végül is teljesítette önmagának kiszabott küldetését: a halálba is követte Leart.

kent.jpgA másik bástya Csomós Mari bölcs öreg Kentje, akit inkább a bajtársias hűség tart Lear mellett. Ennél fogva kénytelen is volt tanulni az első leckéből, mikor királya száműzte, így álruhába bújtatott őszinteségével már csínján bánik, ha Lear áll előtte. Ellenségeivel szemben azonban kíméletlen a nyelve, még a biztonságát is kockáztatja, csak hogy óvja Leart. Az, hogy a két támogató, eredetileg férfiszerepet két nő alakítja, azt is mutathatja, hogy minden sikeres férfi mögött egy nő áll – még ha Leartől sajnos a siker nagyon is messze áll.

edmund.JPGKegyetlen karaktert nem nehéz a Learben találni, de a leggonoszabb jelzőt mindenképp Edmund érdemli ki. Pál András olyan tökéletesen alakítja ezt a (bocsánat) férget, hogy a nézőnek muszáj azért szurkolnia, hogy feltűnjön a színpadon, és még tovább kavarjon a kavarnivalón. Határtalanul számító, álságos, behízelgő hangjával bárkit meg tud téveszteni, szemrebbenéssel nőket csábít, kacsintásokkal szövetségeseket szerez, tollvonással emberéleteket tesz tönkre. Mindezt csak ősi sértettsége miatt: mert fattyú. Remekül váltogat a kifele beszélő őszinte szándékokat felfedő arc és a befele játszó gazember közt – bravó!

edgar.jpgTestvérével tűz és víz: Szatory Dávid Edgarja a romlatlan, tiszta lelkű áldozat. Testvére és apja között mindig egyensúlyt teremtett, ezért buknia kell. Őt is megkörnyékezi az őrület, miközben reménytelenül menekül, ezért veszi fel a spenótba hentergőző Rongyos Tamás alakját. Learékhez csapódva is hídszerepet nyer: a józan, támogatni kész, aggódó Bohóc-Kent kettős és az önmagából végleg kiforduló bukott király között közvetít. Apja tragédiája azonban visszaszólítja a családja mellé, és mindent megbocsátva próbálja Gloucestert életben tartani – és bosszút is érte áll, nem saját, kisiklott életéért.

gloucester.jpgSchneider Zoltán Gloucesterként nehéz helyzetben van: rangja és pozíciója az állandó fennálló rendhez köti, fattyú fia meg orron fogva vezeti bele a vesztébe. Előbbit illető tévedésére későn jön rá, és ügyetlenül próbál magánúton járni – hibája két szemébe kerül. Az ebből fakadó rengeteg szóviccet mégis derűsen tűri, és csak Rongyos mellett fedi fel valódi, halált vágyó érzéseit.

goneril.jpgSzávai Viktória Lear legidősebb lányát, Gonerilt alakítja: egy hideg, számító nőt, akitől távol állnak az érzelmi kilengések, a méregkeverésben viszont otthonosan mozog. Hanghordozásából süt a felsőbbrendűség tudata és a mások megvetése – csak Edmund tudja felébreszteni benne a szunnyadó nőt. Na meg Rétfalvi Tamás pimasz és kegyetlen Oswaldja, akivel Goneril nagy előszeretettel sző összeesküvéseket.

regan.jpgAndrusko Marcella Reganja már sokkal jobban él: nővére kígyójellemével ellentétben ő egy hisztis sárkány, aki behízelgő kiscica-magatartás mögé tudja rejteni valódi énjét. Szó szerint is vérszomjas, a fizikai erőszak és mások szenvedései teszik boldoggá – és persze Edmund imádása. Egyikük halálát sem lehet sajnálni, tehát remekül hozták a megutáltató szerepeket.

cordelia.jpgSodró Elizának Cordeliaként jóval kevesebb lehetősége van, hiszen szinte csak keretkaraktert kap a legkisebb lányként. Kezdetben még nem is felnőtt nő, sokkal inkább egy tinédzser bakfishoz hasonlít viháncolása, megmosolyogtató érzelmi őszintesége, amelynek mélyére csak Lear nem lát. Visszatérésére azonban már egy felnőtt, céltudatos nőt kapunk, akit megtör apja látványa, és már csak egy célja van: örökké mellette maradni. Az örökké esetükben azonban nagyon rövid intervallum…

vege.jpgNem tagadom, hogy Alföldi Learjében voltak meghökkentő, néha megbotránkoztató pillanatok is – mégis hűen domborították ki egy országot vezető család szakadását, vesztébe rohanását. A pazar színészgárda ebben az esetben csak ritkán csal mosolyt az arcokra, viszont a lelkek legmélyére vág, hús-vér, valós történetté téve egy kitalált király háztartásának szenvedését.

Címkék: Kováts Adél Radnóti Színház László Zsolt Szatory Dávid Schneider Zoltán Szávai Viktória Rétfalvi Tamás Csomós Mari Pál András Andrusko Marcella Sodró Eliza Lear király

Szólj hozzá!

Kosztolányi és a Kozmix nászának gyermeke – Édes Anna

franyokriszta 2015.12.18. 17:25

12063809_930498993696898_5776820549823223472_n.jpgGimnáziumi irodalomóráim emlékei közül az Édes Anna talán az egyik legfakóbb – ennek ellenére merész vállalkozásnak találtam, hogy a nem túl cselekményes, lélektani történetet társulat musical formában helyezze színpadra. Ráadásul popmusicalként. Azt nem állíthatom, hogy ezek a kérdőjelek a tapsrendre elhalványultak volna bennem, de mindenesetre a Showszínház Édes Annája sajátos világot teremt.

Pechünkre viszont kaleidoszkópszerűt: a sorsdöntő jelenetek csak hellyel-közzel kerülnek kibontásra – ez pedig egy olyan történet esetében, mikor a szürke kisegér cselédlányból végül gazdái gyilkosa válik, nem előny –, vagy olyan képek villannak fel, amelyek kevésbé fontosak a cselekmény szempontjából. Ellenben a ruhák, a minimális díszlet és a mondatok tökéletesen megidézik ennek a letűnt világnak az atmoszféráját. 12112208_929756620437802_7717536845312723199_n.jpgAdott ugyanis egy házaspár, Vizyék, akik már nem egy cselédlányt elfogyasztottak – olyannyira, hogy Vizyné szépen-lassan beleőrül a tökéletes szolgálólány hajszolásába. Aztán megtalálja az igazit: Édes Annát. A kifogástalan gépet, aki hang nélkül takarít, szépítget, és úgy konyhatündérkedik, hogy az egész világ azt sajnálja, miért nem született az emberiség tizenegy újjal, mert legalább ennyi ujjat nyalnának meg Anna piskótája után. Mindezt a lány egyetlen szó, érzelem nélkül teszi – csak olyankor kacsint ki a riadt cselédlány arca mögül az ember, mikor lefekvés előtt együtt marad a játékbabájával és istennel a szobájában. Na meg akkor, mikor belép a fiatal szívtipró a család életébe. Jancsi úrfi azonban nem csak szív-, hanem liliomtipró is, és míg a teherbe esett Anna a boldog jövőt képzeli bele a kapcsolatba, 12108162_930499197030211_1511426974866327671_n.jpgaddig az úrfi egy házi abortusszal pillanatok alatt kijelöli a kasztrendszerek közötti határokat. A Vizyné folyamatos megaláztatásait viselő, és Jancsi által megcsúfolt Anna egy házasságba, egy szolid-szelíd életbe menekülne, ha Vizyné nem beszélné – mit beszélné, terrorizálná – le erről a tervéről hisztérikusan. Így végül Anna, hatféle alteregója tanácsára leszámol a cselédlányok elnyomásával – legalábbis talán ebben bízva vágja el munkaadó asszonya torkát, majd végzi ki az ártatlan Vizyt is. És Kosztolányi boldog lehet: akárcsak a dráma, a musical vége sem ad feloldozást.

anna.jpgHorváth Mónika küzdhet meg Anna cseppet sem könnyű szerepével – egy szemét folyton lesütő, az állandó menekülő-készséget sugalló, a megaláztatásokat értetlenül fogadó, de tűrő, halk szavú, kétségbeesett tekintetű lányt kapunk. És egy varázslatos hangot – Mónikának ugyanis kincs van a torkában, bármit is énekel. Ha nem is teljes mértékben, de képes megszerettetni ezt a furcsa lányt a nézőkkel, és mind vele együtt búsulunk, amiért érdemtelenre pazarolta a szerelmét. Vagy az ártatlan fiatalságát.

vizy.jpgBuch Tibor Vizyje a határozott határozatlanság. Ritkán emeli fel a hangját, inkább nem kockáztatja meg felesége ideggyengüléseit, de azért látszik, elégedetlen az életével, ő bizony még élne. A történelmi fordulatok erre lehetőséget is adnának, de a vígságát mégis kénytelen titokban a konyhára és az Amerikából hazatért rokonra szorítani – de cserébe kapunk egy olyan dalt, amit később önkéntelenül is dúdolgatunk. Halála pedig tipikus rosszkor volt rossz helyen – ha csak azt nem írjuk a számlájára, hogy sosem fékezte meg felesége ámokfutását.

vizyne.jpgVarga Zsannának is nagyon bonyolult feladata volt Vizyné szerepének megformálásával, de sajnos az eredmény már nem annyira fényes, a színésznő ugyanis rettenetesen túljátssza a karaktert. Így hozza azt a meghasonlást, amit egy cselédjét imádó, de mégis folyton gyötrő nő szerepe igényel. Pedig az alapelképzelések és az eszköztára jó, csak nagyon sok még egy hisztérika kereteiben is. Szerencséje sincsen, hiszen a darab legfélresikerültebb szólóját nyeri meg, amit indokolatlan vetítés és még indokolatlanabb félpucér férfiak súlyosbítanak.

jancsi.jpgGetto Márton Jancsi úrfija az a férfi, akit minden józan gondolkodású nő kategorikusan utál – mert tudja, hogy úgyis beleszeret. Jancsi nem gonosz, egyszerűen csak megszokta, hogy semmit nem szabad komolyan venni, bármit megkaphat, és gondolkodás nélkül el is dobhat, ha már nincs szüksége rá. Az első jelentéhez képest sosem fog benőni a feje lágya, azután is ugyanolyan felelőtlenül és nemtörődöm vidámsággal halmozza az újabb élvezeteket, miután abortuszra kényszerített egy fiatal, érte epedő lányt. Kétségünk sem lehet afelől: ő mindig boldog lesz, történjen körülötte akárhány gyilkosság is.

cseledek.pngAz előadás egyik legmeglepőbb és legüdvösebb csavarja a cselédlányok beemelése – pontosan a Vizy-ház múltbeli cselédeinek szelleme jelenik meg, mint Anna kért-kéretlen támogatói csapata. A hat lány (Sáfrány Emese Aleska, Gere Orsolya, Polyák Rita, Kereki Anna, Bakó Kitti, Péterffy Lili) a színskála minden színét felvonultatja, a vallásostól a férfifalóig, az enyveskezűtől az alkoholizálóig, de mindegyiküket összeköti Vizyék utálata. Így Anna alternatív kivetődéseiként, skizoid énjeiként vezetik a főhőst a prok és kontrák felsorolásán és szembeállításán keresztül a végső döntésekig – így a gyilkosságig is.

12108162_930499197030211_1511426974866327671_n.jpgEz az Édes Anna nem tökéletes – de remek próbálkozás arra, hogy olyan szigorú, nehéz klasszikusokat közelebb vigyenek az emberekhez, mint Kosztolányi drámája. Sajátos világ, sajátos értelmezések, fülbemászó dallamokkal fűszerezve, és örök kérdéssel: ki az igazi bűnös a történetben? Anna? Vizyné? Jancsi? A világ? Van egyáltalán válasz erre a kérdésre? Na ugye, hogy a tapsrendre nem is halványulhattak el a kérdőjelek!

Címkék: Édes Anna Péterffy Lili Horváth Mónika Buch Tibor Varga Zsanna Getto Márton Sáfrány Emese Aleska Gere Orsolya Polyák Rita Kereki Anna Bakó Kitti Showszínház

Szólj hozzá!

Shakespeare mulat - Sok hűhó semmiért

franyokriszta 2015.12.09. 12:55

12294619_1189901704372794_7285883674080000915_n.jpgIzgatottan és elfogultan ültem be a Sok hűhó semmiért premierjére. Egyrészt mert egyik kedvenc Shakespeare darabomról van szó. Másrészt mert míg kortársaim épp egy sorozatsztár kockás hasi domborművéért bomlottak, én többek között oda meg vissza voltam Kenneth Branagh csípős szóvirágaiért és Emma Thompson nem kevésbé finom replikáiért (jó, elismerem, a kockás hasak sem hagytak hidegen). Szóval eddig kettőből 100%-os aránya volt a komédiának – és a Centrálos premier után az arány nem változott, csak a merítés.

12321472_1189904561039175_8349697293157627981_n.jpgAz érzelmek és Celsiusok fűtötte Messinában vagyunk, ide, egészen pontosan Leonato házába érkezik meg Don Pedro és kísérete egy ki tudja, kikkel vívott háborúcska után. A katonák azonban nem adnák fel a harcokat, csak ezúttal csókkal csatáznának. Szerencsére Leonato házának hölgyei készek az ilyen kihívásokra. Beatrice és Benedek is nyelvvel vívja párbajait: nem győzik egymást szidalmazni, nyaktekertebbnél kacifántosabb sértéseket és élceket vágnak egymás fejéhez. Állítólag ennek a civódásnak köze nincs a szerelemhez, de hát mi nézők naivan azt gondolhatjuk, hogy dehogynem, az táplál minden harapós oda-vissza vágást. A herceg és sleppje is úgy gondolja, érdemes lenne megtréfálni a kettőst, ezért mindkettővel elhitetik, hogy a másik őrülten szerelmes belé. 12348129_1189904947705803_6972678086713280360_n.jpgPersze ezt nem szemtől szembe mondják hőseinknek – pont úgy intézik, hogy előbb Benedek, majd Beatrice is hallja minden szavukat, amelyet a másik vonzalmáról ejtenek. Ennek örömére persze a kettős menthetetlenül egymásba bolondul. Na de vissza az igaz, kierőszakolatlan szerelemez, ami a herceg kiskedvence, Claudio és a házigazda lánya, Hero között szövődik – szemet szúr a vonzalom a főnemesnek, és ha már úgyis imádja Claudiot, közben is jár az érdekében. Míg Pedro a liebling kedvéért udvarol, Claudióban a fattyú hercegöccs, János gróf elülteti a féltékenység csíráját, ami elég hamar hamvában hal, mivel Hero és Leonato is igent mond a herceg kérésére, így Claudio kénytelen hamar lehűlni: ő nősül, nem a főnök. Jánost ez persze még jobban zavarja: az alapvetően is májbajos gróf őrülten féltékeny Claudióra a hercegi kegyért, míg ő még mindig a megvetett öcs szerepében parádézhat. Ugyanis csak nem rég adta fel bátyja elleni lázadását, de ezt már rossz döntésnek tartja. 12345539_1189903764372588_1841180254180431619_n.jpgSegítségére siet jobbkeze, Borrachio (Mészáros András), és egy csellel szétzilálják a törékeny idillt: Boracchio és Hero komornája (Botos Éva) enyelgését János gróf úgy „leseti ki” a herceggel és a vőlegénnyel, hogy a nőt Heronak állítja be. A csalfaságnak meg is lesz az ára: az esküvőn Claudio a végletekig alázza ellökött menyasszonyát, és ebben kezdeten Leonato is társa. Mivel a valóság masszív ködbe burkolózik, a pap azt tanácsolja, Herot állítsák be halottnak, mert legrosszabb esetben is a halál lemossa róla a rágalmakat. Azonban az ügyefogyott őrség megtudja Boracchiotól az igazságot, Claudio és a herceg apróvá zsugorodik szégyenében, előbbi hajlandó „kárpótlásul” elvenni Leonato unokahúgát is – persze az utolsó pillanatban kiderül, hogy Herot rejti a sűrű fátyol, Benedek és Beatrice elhatározásának örömére hőseink kettős esküvőt tartanak, és még a szökésben lévő Jánost is elfogják.

beatrice.jpgPokorny Lia maga a megtestesült Beatrice. Harsány, hetyke, folyton ugrásra kész, folyton boldog, az agya szünet nélkül mozgásban van, és már megtanult a keserűségeiből viccet és erényt kovácsolni. De a szíve arany, és akit egyszer oda bezárt, azt foggal-körömmel védi. Ezért is alakulhat ki az a furcsa helyzet, hogy bár Lia brillírozik a humoros jelenetekben, mégis a legmélyebb, legemlékezetesebb pillanata az, mikor a dühtől és a kétségbeeséstől sírva férfivá válna, és bosszút állna. De mivel nem férfi, kénytelen a harcra valaki mást rávenni...

benedek.jpgMéltó párja Schmied Zoltán Benedekje, akinek legalább olyan gyorsan jár el a nyelve, ha élcelődésről van szó. Bár Benedeket mindenki úgy jellemzi, hogy a legboldogabb ember, mégsem látjuk szinte sosem mosolyogni – ő inkább az élő cinizmus szobra, aki bármilyen nemesnek vélt értéket ki tud forgatni. Míg rá nem jön, hogy bizony őt is meg tudja csalni a nőgyűlölő szíve. A hallgatózós jelenete bravúros, akárcsak az ezt követő csábító énje. És innen pofon egyszerűen vált át veszélyes, rideg kihívóvá.

claudio.jpgRada Bálint alakította az ifjú szerelmes, majd többszörösen meggyötört lelkű Claudiót. Szegény firenzei pottyan többszörösen a pokol legmélyebb bugyrába, hiszen már szerelme elnyerése közben is ott röpdös a feje körül a féltékenység gonosz mementója, majd megcsalt, aztán nőgyilkos férfi lesz belőle. Ezeket a hatalmas váltásokat Bálintnak még kicsit élesen sikerült hoznia, túl nagy volt az ugrás az egyes érzelmi állapotok között, de pár előadással elsimulnak ezek a szögletek is, és még érzékletesebbé válik a szerelmes fiú hányódása.

hero.jpgShakespeare mostohán bánt Heroval, sokszor szinte élő díszletté varázsolta az őket alakító színésznőket. Így Ágoston Katalin sem gyakran kap itt lehetőséget, hogy kitörjön a gyönyörű Hero némaságából – de ha megkapja, él is vele! Fifikás, kicsit talán maró lány, aki még a szerelemben is racionális marad. De kénytelen szembesülni azzal, hogy az ő igazsága a férfiakéval szemben mit sem ér, megaláztatása mindünknek fáj, és talán a bosszúéhesebbek kevésbé fogadják örömmel, hogy azonnal megbocsát az őt meggyalázó Claudionak. De a mézeshetek alatt csak ad ezért egy kis fejmosást.

pedro.jpgSimon Kornél Pedro hercegként mindenki felett áll, de nagy bábjátékosként azért mindenbe beleártja magát – olyan dolgokba is, amihez nem ért, vagy amibe nem kéne. Önjelölt Cupidoként előbb Claudiot segíti közelebb kacifántos módon Hero kezéhez, majd az ő mesterkedésének köszönhetően nyitják fel Beatrice és Benedek szemét. Viszont ha sértés éri – márpedig Claudio fájdalma számára sértés –, akkor előbújik belőle a kegyetlen, parancsoláshoz szokott nagyúr. Aki el tudja ismerni tévedését.

leonato.jpgLeonato csak első-második pillantásra tűnik a felelősség súlya alatt is boldog apának, örömapának – Papp János a szerep minden rétegét felvillantja. A büszke házigazdától és apától elevez a pajkos összeesküvőig, az elfoglalt, mogorva nemesig, hogy végül a végtelenül lesújtott, megtört szülőből visszatérjen az origóhoz. Hero megtagadását olyan élettel, fájdalommal adja elő, hogy ez válik a bohém komédia csúcspillanatává.

janos.jpgVári-Kovács Péter a „sötét nagyúr”: már a tekintete is mérgező, a keserű féltékenysége átitatja a levegőt. Szerencsétlen helyzetben is van, hiszen lépten-nyomon emlékeztetik köpönyegforgatására. Csoda, hogy szétfeszíti a bosszú? Nem, mint ahogy az sem, hogy a remekül előadott sunyi képmutatását minden naiv lélek elhitte.

11215708_1189904537705844_191352708505158165_n.jpgA második felvonásban lép színre a viccosztály, Magyar Attila Lasponyájának vezetésével, ahol Cserna Antal Furkó szomszédként a mitfahrer. Lasponya a törvény betűjét kívülről sajátos nyelvezeten ismerő rendőre nekem egy hajszálnyit sok talán, míg a beszédhibákkal halmozott Furkó háttérbe is szorul, hogy onnan nevettessen. És hogy véletlenül se oldjanak meg semmit. Micsoda szerencse, hogy segítségükre van a kiöregedett diák, a maffiózó és a kocsmáros látszatú trió (Sáfár Kovács Zsolt, Éless Béla és Juhász Lajos hármasa) – nekik legalább terem némi kompetenciájuk a feladathoz.

12289676_1189904931039138_4086746398019193645_n.jpgA Sok hűhó semmiért egy remek „alapanyag”, amelyből a Centrál Színház is egy mérhetetlenül bájos, csak nyomokban elszomorító, de a végső igazságérzetnek kedvező darabot kotyvasztott a gyönyörű, buja térbe. Nagy, színes forgatagú tömegjelenetek simulnak bele a szenvedélyes párbeszédekbe vagy monológokba, és azzal a gondolattal távozunk a nézőtérről, hogy pár napig legalább, de bizony szívesen éltünk volna ezen a tájon, abban az időben. 

Címkék: Pokorny Lia Schmied Zoltán Centrál Színház Simon Kornél Papp János Vári-Kovács Péter Botos Éva Ágoston Katalin Rada Bálint Sok hűhó semmiért Magyar Attila Cserna Antal Mészáros András

Szólj hozzá!

Murphy találkozik a törvényeivel – Ma este megbukunk

franyokriszta 2015.10.02. 13:09

12027501_1155516004478031_3669574611536808049_n.jpgBevallom, kicsit ambivalens érzésekkel foglaltam el a helyemet a nézőtéren: egyrészt már nagyon vártam, hogy lássam a legújabb káoszdarabot, másrészt viszont kicsit tartottam tőle, hogy sikerül-e tényleg nevettetően, és nem gagyin eljátszani azt, hogy ami elromolhat, az el is romlik. Oké, persze, a Centrál Színház csapata már eljátszotta vérprofin a Függöny fel!-ben a dilettantizmust, és a Broadway felett az ég is kissé a „semmi nem működik, mindenki béna” sémát adja, de nagy-nagy kérdőjel volt bennem, hogy sikerül-e harmadszor is megugrani ezt a lécet. Sikerült.

Egy, a bukásban már nagy gyakorlatot szerzett nyírábrándi színjátszókör krimi előadásán, 12047182_1154705024559129_3037922703258298306_n.jpgA gyilkosság a Havershem kastélyban című remekművön vagyunk, amelynek igazából azt kéne felvázolnia a körmét reszketve rágó nézői szemek elé, hogy a kastély tulajdonosát, Charlest az eljegyzése előtt gyilokból kifolyólag holtan találják a szobájában. Elég hamar kiderül, hogy a gyanúsítottak száma alulról súrolja a végtelent, hiszen az ifjú menyasszony szíve valójában a vőlegény öccséért dobban, és viszont, az öreg inas komoly örökségre számíthat, a felügyelőek is volt egy kis stiklije, a leendő sógor meg amúgy is idegileg kicsit zilált. Az alapban is lenne kavirc bőségesen, de a Ma este megbukunknak nem ez a lényege: hanem a színpadi és emberi elemek együttes kicseszése minden színésszel. Ami széteshet, az szét is fog esni, legyen szó kandallópárkányról, kardról, de akár olyan galériázott dolgozószobáról, amin éppen ketten is állnak. 12011183_1154703754559256_8873741006609398432_n.jpgA kellékeknek és Winston kutyának változatos pillanatokban lába kél, de megoldás mindenre van, hiszen miért ne helyettesíthetne egy üvegváza jegyzettömböt, vagy éppen a hígító whiskyt. És ha már helyettesítés: természetesen előbb-utóbb a humán alapanyagból készült színészek is hullani kezdenek, és olyanoknak is be kell ugrani, akik különben kézzel-lábbal tiltakoznak a színház ellen. Aztán meg a kiugrás ellen. Mire a gyilkossági sztori a végére ér, minden széthullik atomjaira, elsősorban szegény néző rekeszizma, hiszen két órán keresztül megállás nélkül röhögött a káosz remekművén, és kalapját emeli a színészgárda előtt, amiért minden idegszáluk a helyén volt, hiszen csak így tudták létrehozni ezt a tökéletes rettenetet!

thomas.jpgSchmied Zoltán reszelős hangú Thomas Colleymoore-ja maga a brit úr karikatúrája. Kockás golfszerkó, elnyújtott, elraccsolt, széthangsúlyozott szótagok, hidegvér. Próbál ragaszkodni a megrendezett darabhoz, a végsőkig mentené a menthetetlent, de mikor minden végtagjával küzd a lezuhanni kész elemekkel az összeesni szándékozó elemekkel, csak feladja a hígítóivást. Amiben különben rendre brillírozik – de nem csak ebben, zseniális alakítás!

cecil.jpgKatona László Cecil Havershemként a botcsinálta, kezdő fázisban megrekedt színész: kifele játszik, a közönség reakcióira produkálja magát, nekünk parodizálja saját magát, miközben esik-kel. Tesze-tosza nemesuráról nehéz elképzelni, hogy valaha volt is határozott döntése, de remekül szívatja a kollégákat, még ha nem is szándékosan. Kertészalakban való visszatérése is ezt a színt hozza, további mulatságos pillanatokkal megspékelve.

fc.jpgJanicsek Péter igyekszik leginkább visszahozni a deszkákra az eredeti darabot – naná, ő a rendező. Valamint Carter felügyelő, aki a gyilkos azonosítására hivatott. A felvonásokat nyitó rendezői monológjai már feledhetetlenek, összeszorított szájjal elüvöltött instrukciói csakugyan, és egész kevés hisztivel sikerül végigvezetnie higgadt, alapos felügyelői karakterét – aki persze nem olyan feddhetetlen, mint gondolánk!

rada.jpgA fiatal Rada Bálint remekül beleöregedett Perkins, az idős lakáj szerepébe, még ha a csoszogás csak másodpercekre is jut eszébe – akkor viszont nagyon! A technikai megoldások és az időszaki összeomlások híve, aki tisztában van vele, hogy a szókincsére lehet panasz – ezért is vési fel a bonyolultabb szavakat a tenyerébe. Csak bírja kimondani őket! Az ágyhoz láncolt vergődése, baktatása pedig tanítanivaló!

charles.jpgMészáros András nehéz helyzetben van: Charles az esetek többségében halott – ez persze nem egyenlő az élettelennel. Derekasan küzd a kegyetlen színésztársakkal, hiszen azok ott tapossák, ütik, ejtik le, ahol érik, és a színfalak mögött sem képes nyugton megülni, pláne, mikor fogalma sincs, hol tart a darabnak nevezett őrület. A finálé környéki csavarral viszont mindenképpen nyer, még akkor is, ha addigra már minden füstölgő romokban áll.

tibor.jpgCserna Antal ugyan Tiborként többségében színpadon van (vagy nem), de technikusként és súgóként kevesebb lehetőséget kap a brillírozásra – akkor viszont él vele. A Neoton Familía rendíthetetlen rajongója szinte kizökkenthetetlen a nyugalmából, még akkor sem, mikor nem áll a helyzet magaslatán (tehát általában), és ha kell, még tökéletesen alakít női szerepeket is. Valamint kezdés előtt vagy éppen a szünetben is gyakran belefuthatunk!

florance.jpgA hölgyszekció egyik tagja Ágoston Katalin, a magát végtelenül vonzónak tartó Florance Colleymoore szerepében. Pózokból, klisékből és allűrökből öltözködő HISZTÉRIKA. Így, csupa nagybetűvel. Számára olyan utasítás nincs, hogy maradjon a háttérben, hiszen ott is teszi magát nekünk, emelt hangon kommunikál, és utánozhatatlan módon kap rohamokat. Kivéve, ha kényszerű pihenőre kerül – akkor tombol, gyilkos indulatoktól forr.

botos.jpgA legnagyobb pálforduláson Botos Éva tájszólásos kellékes lánya megy végig: kezdetben még a szemét is eltakarja, hogy ne kelljen látnia a rettegett nézők tömegét, bármitől zavarba jön, pedig mindenre van egy megoldása. De mikor be kell ugrania Florance szerepébe, megízleli a siker kellemes aromáját, és onnantól kezdve nem lehet kirángatni a reflektorfényből – pedig megpróbálják, nem is kevesen! Főleg, miután negyedszerre is újraindítja ugyanazt a jelenetet.

12019984_1154706491225649_7874205170751792891_n.jpgA Ma este megbukunkban, akárcsak a Függöny fel!-ben az ember a legzseniálisabb. Ahhoz, hogy minden a megadott időben menjen tönkre, ráadásul úgy, hogy senkinek nem esik baja, csak látszólag, úgy viszont minél nagyobb, elképzelhetetlen mértékű koncentrációra van szükség a színészek és a háttérben dolgozók részéről is. Így kaphatjuk csak meg azt az elegyet, hogy mi az erőfeszítésből semmit nem veszünk észre, csak vég nélkül nevetünk a bénázásokon. És így azt sem bánjuk, hogy George Clooney a Nespresso reklámot választotta a darabban való részvétel helyett.

Címkék: Schmied Zoltán Centrál Színház Katona László Botos Éva Ágoston Katalin Rada Bálint Cserna Antal Mészáros András Janicsek Péter Ma este megbukunk

Szólj hozzá!

Négy meztelen férfi

franyokriszta 2015.09.25. 13:54

12049380_1666918006882750_5367792221369261311_n.jpgAmikor elfoglaltam a helyem a Vidám Színpad nézőterén, az volt az első gondolatom, hogy: kényelmes! Pihe-puha, fejnek is tökéletes székek! Majd utána az is beugrott, hogy nem kell a kilátásért küzdenem az előttem ülő fejével, hiszen az egykori moziteremből színházzá avanzsáló szobában emelkednek a széksorok! Aztán felgördült a függöny, és nem gondolkodtam tovább, csak szórakoztam.

A Négy meztelen férfi otthona egy ízléses kis francia lakás, ahol az idősödő táncosnő-díva két ifjú művészlány fölött főbérlősködik, de már annyira megutálta ezt a szerepkört, hogy legszívesebben azonnal dobbantana. Ugyanis az egyik hölgy zongoratanárnő, és amíg nincsenek tanítványai, addig folyton klimpírozik, a másik pedig festő, nem éppen illatgazdag festékekkel, és jelenleg megfelelő Spartacus-modell nélkül. Ráadásul az egész művésztelepet egy tenyeres-talpas cselédlány tartja össze, akinek a fejében megfogan a mentő ötlet: apróhirdetést kell feladni! Aktmodellért, zongorista-tanoncért, albérlőért, sőt, akár férjet is lehet ebben a pár mondatos kis szkeccsben találni! 11065605_1665379133703304_757097730331154876_n.jpgÉs mivel minden rendes apróhirdetés-feladó tudja, műve csak akkor lehet teljes, ha jeligeként tartalmaz egy hárombetűs rövidítést, esetünkben a bűvös SZ-CS-P triót, ami ugyanúgy jelenthet Szerelem, család Párizsban együttállást, mint a Szoba csodás panorámával vagy Szép lábak, csak pedikűr jelzéseket. És természetesen a jelentkezők összekeverednek - az aktmodell megy zongorázni, a bérlőjelölt vetkőzik, és a laposabb, bonyodalom-megágyazó első felvonás után hatalmas kacagásokba robban a második felvonás az egyre kevesebb ruhadarabot birtokló férfiakkal és az idegösszeomlás szélére sodródó hölgyekkel egyetemben.

Esztergályos Cecília Madame Briset-ként a lakás megcsömörlött tulajdonosa, aki bőségesen rendelkezik a Família Kft.-ben alakított karakterének tulajdonságaival.12042937_1665379180369966_8994699587908203464_n.jpg Hisztérikára hajlamos, parancsoláshoz szokott, a múlt szépségeiben fürdőző keménykezű, idősödő hölgy, aki nem veti meg az alkoholt és a jómódot sem. Remekül kiaknázták a korából eredő poénokat, lubickolt a szerepben.

Hábermann Lívia Berthe-je ajándékszerep: a tenyeres-talpas cselédlány, akinek megvan a magához való esze, még ha ez az esetek többségében nem is derül ki, mert egy-két "parasztos" kiszólás veszi át a helyét. Rengeteg humoros pillanat kötődik a hűséges szolgálóhoz, aki az események sodrában a saját életén is javítana, és egyszer talán a papagájos történetét is befejezheti.

12038228_1665379050369979_1210389581433189192_n.jpgPap Kati Jacquilene-je a határozott festőlány, akinek egy közelgő pályázati határidő miatt azonnal szüksége van egy Spartacusi idomokkal rendelkező, vetkőzni kész férfira - akire természetesen csak a legutolsó pillanatban talál rá. Végtelenül céltudatos, a céljaiért keményen küzd, és csak rövid időre képes ellágyulni - akkor is csak a győzelem reményében.

Végh Judit a zongoratanárnő Janine szerepében még kissé szürkébb, még keresgéli a karakter kitörési pontjait. Így egy konszolidált, sértődékeny, kissé hisztérikus hölgyemény, akit pofon egyszerű zavarba hozni, pláne, ha vetkőző férfiak veszik körül. De előbb-utóbb ő is bevezetheti elméleti alapon nyugvó oktatási módszereit.

11182272_1666917980216086_6760800477625856332_n.jpgBarabás Kiss Zoltán az elsőként feltűnő jelentkező, Spartacusként modellkedni jönne, de először zongoraelmélet, majd lakásbiznisz kényes kérdései alá vetik. Szintén egy céltudatos figurával van dolgunk, aki emellett bálványozza is a testét, karrierépítésben sem kutya - csak azok a görcsök ne lennének!

Beleznay Endre félénk Bertrandjának kezdeményezőkészségén sokat javít a töménytelen tömény - a férjjelölt ugyanis nem érti, miért kéne idős menyasszonyaspiránsának még fizetnie is. Az alkohol azonban köztudomásúan forralja a vért, növeli a merészséget és a humorszintet, 12009747_1665379087036642_1672179782469481587_n.jpgezért a teljes ájulás előtt még csak előkerül egy "tigrincses" alsógatya is.

Baronits Gábor Bernardja tűnik a csapat legnormálisabb tagjának, de végül szépen nála is borul a bili. Jól nevelt lakáskereső, akit seperc alatt végtelen nagy zavarba lehet hozni indiszkrét kérésekkel, és némi nyafogás sem esik nehezére. És ha kellőképp felcukkolják, előtör belőle a férfiállat!

Timon Barnának Jeanként kevés esélye van bemutatkozni, de remekül kihasználja ezt a picinyke pillanatot is, 12027590_1666917803549437_8817921675195623567_n.jpghogy megfürödhessen a helyzetkomikum lehetőségeiben. Visszafogottsága ellenére azért csak kikacsint végül belőle a nőre vágyó férfiember is, és feledhetetlenül áll rajta a szoknyaként felkötött tóga!

A Négy meztelen férfi könnyed kis kikapcsolódást nyújt, sok-sok lehetetlen helyzettel, négy félpucér férfivel - de hogy Ádám fiainak is vonzó legyen a sztriptízzel fűszerezett komédia: egy-két női ruha is lepottyan! Rengeteg nevetéssel kísérve!

Címkék: Barabás Kiss Zoltán Beleznay Endre Esztergályos Cecília Vidám Színpad Baronits Gábor Timon Barna Végh Judit Hábermann Lívia Pap Kati Négy meztelen férfi

Szólj hozzá!