A Halálos tavasz egy olyan, századeleji világba röppent vissza, mikor az embernek, ha szerencsés helyre-helyzetbe született, nem volt más dolga, mint bálba járni, pénzt szórni, keresni a legideálisabb partiét, és hiba esetén esetleg öngyilkosságot elkövetni. A Városmajori Szabadtéri Színpadon bemutatott Halálos tavasz pedig ennek a világnak egy párhuzamos idősíkjába kalauzol, ahol a színek lágy pasztellre redukálódnak, a szereplők marionettbábként keringenek a történet körül, melynek középpontjában dr. Egry Iván áll, és Farkas Izsák virtuóz hegedűjátéka hol darabokra szabdalja, hol egymásba simítja a történetszálakat, állandó nyomást gyakorolva boldog-boldogtalanra.

A Halálos tavaszban nem a nagy események adják a töltetet – hanem az érzelmek. A koordinálatlan, megmagyarázhatatlan és ellenállhatatlan érzelmek. Amelyek arra kényszerítik a Lengyel Tamás által megformált csibészes, eleganciát és fényűzést kedvelő dr. Egryt, hogy első látásra beleszeressen egy olyan lányba, aki talán nem is hozzá való. Mert Szabó Vera Editje nemcsak anyagi és társadalmi helyzete miatt áll jóval fölötte udvarlójának, hanem vére meghamisíthatatlan kéksége, génjeiből fakadó eleganciája is némán üvöltve jelzik: ez a szerelem halálra van ítélve, hiába cicázik Ivánnal Edit is, hiába ver néha úgy a bolond szíve, hogy az reményt adhat a férfinak. Edit még nem érett, még nem bátor ehhez a kapcsolathoz, és a kor sem engedi meg neki az olyanfajta bohémságokat, mint hogy nő létére azt tegye, amit szeretne. Maximum csak ideig-óráig, hogy aztán begyógyíthatatlan sebet hagyjon mindkét félben, kétséggel és kései felismeréssel elegyítve. Ezért dr. Egry kénytelen csalódni – végső bánatából már csak egy hasonlóan szárnya törött lélek emelhetné vissza az élők sorába. Ez a feladat egy milliomos öregúr kitartott szeretőjének, Józsának adatott meg, és Ullmann Mónika megejtő igyekezettel próbálja felnyitni a férfi szemét az élet szépségeire, de sajnos esélye sincs azzal az érzéssel szemben, amit úgy hívnak, hogy szerelem. A más nő felé érzett szerelem. Ezzel pedig főhősünk sem tud mit kezdeni, ezért egyre mélyebb taszítva magát a lejtőn, végül kénytelen önkezével véget vetni szenvedéseinek.

A Halálos tavaszból nem hiányzik a humor sem, Cecile (Györgyi Anna), Csokonai (Miklós Marcell) és Margit (Sipos Vera) karakterei mind arra hivatottak, hogy ezen az érzelmi hullámvasúton némi kacagtató csemegét kínáljanak a nézőknek, miközben nyíltan, vagy éppen észrevétlenül igyekszenek Iván hóna alá nyúlva lökdösni őt a továbblépés, a boldogság felé. Mert az élet szép – még ha néha csalódnunk is kell. Csak ezt a tényt észre kell venni.

Fotók: Nagy Attila